Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Köztársasági elnök

KI A(z) Köztársasági elnök intézményei

?

Létrehozva: 2010. február 5.
Módosítás: 2011. április 11.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A köztársasági elnök jogállása
A köztársasági elnök megbízatásának megszűnése
A köztársasági elnök feladat- és hatásköre
A köztársasági elnök feladatai a törvényalkotás során:

A köztársasági elnök jogállása

Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. § A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Köztársasági elnökké megválasztható minden magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. §

A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja.

A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz. §

A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. §.

A köztársasági elnök megbízatásának megszűnése

A köztársasági elnöki megbízatás megszűnik:

  1. megbízatási idejének lejártával;
  2. halálával;
  3. ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
  4. ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
  5. összeférhetetlenség kimondásával;
  6. lemondásával;

a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással. §

A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el. §.

A köztársasági elnök feladat- és hatásköre

A köztársasági elnök:

  1. képviseli Magyarországot;
  2. részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
  3. törvényt kezdeményezhet;
  4. országos népszavazást kezdeményezhet;
  5. kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;
  6. különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
  7. összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
  8. feloszlathatja az Országgyűlést;
  9. az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
  10. javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;
  11. kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
  12. megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét;
  13. kialakítja hivatala szervezetét. §

A köztársasági elnök a miniszterelnök vagy a feladatkörrel rendelkező miniszter ellenjegyzésével:

  1. az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
  2. megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
  3. kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
  4. megbízza az egyetemek rektorait;
  5. kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
  6. törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
  7. gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
  8. dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
  9. dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;

dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. §

A köztársasági elnök feladatai a törvényalkotás során:

A törvény kihirdetését, annak kézhezvételétől számított öt napon belül a köztársasági elnök rendeli el. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja, és azt a hivatalos lapban (Magyar Közlöny) ki kell hirdetni. §

Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi (alkotmányossági vétó). § Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. §

Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és alkotmányossági vétót nem kezdeményezett, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó). Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. §

Ugrás vissza...