Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Létrehozva: 2011. április 7.
Módosítás: 2011. április 7.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A hatóság általános feladata
A Hatóság jogállása
A Hatóság feladatai
Az Elnök
Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal
Együttműködés a fogyasztóvédelmi hatósággal
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos eljárásokban
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása hírközlési eljárásokban
Titoktartás
A tényállás tisztázása
Bírság
Fellebbezés, a határozat bírósági felülvizsgálata
Ügyintézési határidő
Az Elnök határozatának bírósági felülvizsgálata
Nyilvántartások vezetése
Az elektronikus hírközlési szolgáltatás bejelentése
Előfizetői szolgáltatások díjával kapcsolatos kötelezettségek

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) önálló szabályozó szerv, amely kizárólag a törvénynek van alárendelve. § A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány - jogszabályokban meghatározott - politikájának végrehajtásában. A Hatóságnak az Országgyűlés által választott tagokból álló, önálló jogi személyiségű autonóm szerve a Médiatanács.

A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei:

  1. a Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök),
  2. a Hatóság önálló jogi személyiségű Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és
  3. a Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

A Hatóság elnöke évente beszámol a Hatóság tevékenységéről az Országgyűlésnek. §

A hatóság általános feladata

A Hatóság feladata - különösen az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően - az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete. §

A Hatóság jogállása

A Hatóság feladatát és hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja. § A Hatóság önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi. §

A Médiatanács a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, számláit a Magyar Államkincstár vezeti. A Médiatanács költségvetését az Országgyűlés a Hatóság egységes költségvetésének részeként, abban elkülönítve, a Hatóság költségvetéséről szóló törvényben, az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap forrásai közül a Médiatanács működési költségeinek fedezetére fordítható összeg terhére hagyja jóvá. A Médiatanács jogosult a jóváhagyott költségvetése kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra. §

A Hatóság saját bevételét képezik

  1. a frekvencia díjak,
  2. az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint
  3. a felügyeleti díj,

amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. §

A Hatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók felügyeleti, a postai felügyeleti tevékenységek fedezése érdekében a postai szolgáltatók díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35%-a, a postai szolgáltató esetében postai szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,2%-a, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül évente a Hatóság Elnöke rendeletben határozza meg. A felügyeleti díjat negyedévente - a negyedév végéig - kell a Hatóság részére befizetni. §

A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Hivatal látja el. §

A Hatóság feladatai

A Hatóság feladatai a hírközlési ágazat tekintetében

  1. szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetőleg módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében;
  2. nyilvános meghallgatást tart;
  3. a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai piac működését;
  4. a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít;
  5. a törvényben meghatározottak szerint megállapítja az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket;
  6. eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó, illetve számára és a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatóra megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, és megszegésével összefüggésben;
  7. hivatalból vagy kérelemre eljár a hatáskörében hozott határozatban vagy hatáskörében kötött hatósági szerződésben meghatározottak megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban;
  8. figyelemmel kíséri az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás ellátásának helyzetét, és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében;
  9. közzéteszi a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket;
  10. a Kormány politikájának megfelelően gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában, dönt a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat kiírásáról és lefolytatja a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési és pályázati eljárásokat, és végrehajtja a frekvenciagazdálkodásra vonatkozó, a frekvenciagazdálkodó hatóságnak címzett európai uniós aktusokat;
  11. koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát;
  12. eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a hatályban lévő koncessziós szerződések felügyeletével, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben;
  13. a felhasználók és előfizetők érdekeinek védelme körében általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti tevékenység keretében ellenőrzi az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok elektronikus hírközlési szolgáltatók általi betartását, és eljár azok megsértése esetén;
  14. kormányzati célú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a kormányzati célú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal;
  15. ellenőrzi a miniszter által kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységét;
  16. ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza jogutódjaként a jogszabályban meghatározott feladatokat;
  17. a felhasználók azonos színvonalú ellátása, hozzáférése és választási szabadságának biztosítása érdekében - a hálózat egységes és zavartalan működésének és fenntarthatóságának figyelembevételével - az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára követelményeket határozhat meg;
  18. közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi és európai uniós aktusokban meghatározott kötelezettségek végrehajtásában és végrehajtja e kötelezettségből eredő hatáskörét érintő feladatokat, ellátja Magyarország képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és a Kormány határozata szerint az Európai Unió Tanácsával, más tagállami szabályozó hatóságokkal és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (a továbbiakban: BEREC), valamint ennek működésében részt vesz;
  19. a Kormány által meghatározott politikák és programok alapján biztosítja, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek a többi felhasználó számára biztosítottal azonos szinten férhessenek hozzá elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz, különösen a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatáshoz;
  20. a szabványosításban érdekeltekkel együttműködve közreműködik az elektronikus hírközlés szabványosítási feladatainak ellátásában;
  21. gondoskodik a nemzeti frekvenciafelosztás megállapításáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, ennek során a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése körében biztosítja az észak-atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelmét;
  22. a vállalt nemzetközi jogi és európai uniós aktusokban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervének (ANFT) kiadásáról, és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;
  23. a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően a nemzeti frekvenciafelosztás keretei között rendeletben állapítja meg az egyes polgári, nem polgári és közös célra használható frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket, különösen a rádióinterfész követelményeket, és szükség esetén, de legalább háromévenként gondoskodik e szabályok felülvizsgálatáról,
  24. a Kormány elé terjeszti és képviseli a Hatóság által előkészített elektronikus hírközlés-politikát és rádióspektrum-politikát;
  25. ellátja a hatályban lévő koncessziós szerződésekkel kapcsolatos állami képviseletet, továbbá eljár a hatályban lévő koncessziós szerződések hatósági szerződéssé alakításával kapcsolatos hatósági ügyekben;
  26. végzi a légi-riasztási rendszer működtetésével, fenntartásával, korszerűsítésével kapcsolatos tervezési, szervezési feladatokat;
  27. szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat büntetőügyben elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, valamint a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását, és ennek érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát, valamint közreműködik a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges technikai környezet biztosításában,
  28. az elektronikus hírközlési szolgáltatások információbiztonságát érintő eseményekkel összefüggésben együttműködik az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti kormányzati eseménykezelő központtal. §
  29. A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a Hatóság, mint frekvenciagazdálkodó hatóság polgári és nem polgári frekvenciagazdálkodási szempontokat összehangolva műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:
  30. a frekvenciasávok újrafelosztására, illetve átrendezésére;
  31. a frekvenciák kiosztására (csatornakiosztási tervek);
  32. az egyes rádióalkalmazásokra vonatkozó használati feltételekre;
  33. a frekvenciahasználat feltételeire.

A Hatóságnak a frekvenciák káros zavarástól mentes felhasználása és a nemzetközi kötelezettségek érvényesítése érdekében szükség szerint operatív nemzetközi frekvenciakoordinációt kell végezni.

A Hivatal köteles a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzeti, illetve nemzetközi megállapodásokon alapuló nemzetközi rádiómegfigyelést, ellenőrzést, felderítést, zavarvizsgálati és zavarelhárítási tevékenységet végezni, amelynek során jogosult a rádióadások műszaki-forgalmi megfigyelésére és azok rögzítésére, jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat hatékonysága és káros zavarástól való mentessége, valamint az elektromágneses összeférhetőség (EMC) biztosítása céljából a Hivatal rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot tart fenn. §

A Hatóság a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban:

  1. közzéteszi a rádiófrekvencia-használatra vonatkozó rádiófrekvencia sáv felhasználási és kiosztási követelményeket és feltételeket;
  2. közzéteszi a rádiófrekvencia használati jogának megszerzésére vonatkozó feltételeket, eljárási szabályokat, továbbá a díjakkal és illetékekkel kapcsolatos információkat;
  3. közzéteszi a szolgáltatásnyújtási célú rádiófrekvenciák, valamint azonosítók használati jogának megadásával kapcsolatos döntéseket; valamint
  4. gondoskodik az információk rendszeres, naprakész nyilvántartásáról és a vonatkozó adatbázis fejlesztéséről. §

A Hatóság bejelenti az Európai Bizottságnak a szabályozott, az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabály szerint be nem jelentett interfészeket. A Hatóság értesíti az Európai Bizottságot azokról az interfész típusokról, amelyeket a nyilvános elektronikus hírközlési hálózatok üzemeltetői kínálnak.

A Hatóság értesíti az Európai Bizottságot, ha megállapította, hogy valamely berendezés megfelel a forgalomba hozatali követelményeknek, ugyanakkor

  1. a hálózatban súlyos kárt vagy káros rádiófrekvenciás zavart okoz, vagy
  2. károsan befolyásolja a hálózatot vagy annak működését,
  3. és ezért felhatalmazást adott a csatlakoztatás megtagadására, a készülék összeköttetésének megszüntetésére, illetve az üzemeltetésből történő kivonására. §

Az Elnök

Az Elnök többek között:

  1. ellátja a Hatóság vezetését,
  2. előterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint éves intézményi költségvetési beszámolóját,
  3. javaslatot tesz a hírközlést és a médiaszolgáltatásokat érintő jogszabály módosítására,
  4. a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hatóság tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről,
  5. amennyiben megválasztják a Médiatanács elnökévé, összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit,
  6. amennyiben megválasztják a Médiatanács elnökévé, intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,
  7. kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést, illetve a visszahívást is,
  8. kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést és a visszahívást is,
  9. a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a főigazgató-helyetteseket,
  10. kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Média- és Hírközlési Biztost, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
  11. elfogadja a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,
  12. képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és egyeztetés során,
  13. minden év február 28-ig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-ig az előző évi gazdálkodásának éves értékelését,
  14. évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,
  15. jelzi az elektronikus hírközlésért felelős nemzeti fejlesztési miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére, §
  16. az állam nevében megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,
  17. a Hatóság nevében évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal,
  18. a hírközlés területén másodfokú szervként jár el a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében. §

Az Elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre.

Elnöknek olyan személy nevezhető ki, aki

  1. az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és
  2. legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy
  3. a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy
  4. legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben. §

Az Elnök a megbízatásának megszűnése után nem nevezhető ki újra. §

Az Elnök nem lehet

  1. köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármesterhelyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, az Európai Parlament tagja, ezek közeli hozzátartozója,
  2. a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, a Hatóság Elnökének kivételével a Médiatanács elnöke, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, ezek közeli hozzátartozója,
  3. hírközlési vagy médiaszolgáltató, műsorterjesztő, reklámügynökség, sajtóterméket kiadó, lapterjesztő vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelő bizottsági tagja, illetve olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság ezekkel a szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
  4. a fentiek közeli hozzátartozója,
  5. helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, továbbá
  6. olyan személy, aki hírközlési vagy műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
  7. olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatást, műsorforgalmazást, műsorterjesztést, sajtótermék kiadását, reklámügynökségi tevékenységet vagy lapterjesztést folytató vállalkozásban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel. §

Az Elnök pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet. § Az Elnököt nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában. §

Az Elnök jogosult két elnökhelyettes kinevezésére.

Elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki

  1. az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és
  2. legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy
  3. a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy
  4. legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben. §

Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult az elnökhelyettesre delegálni. Az elnökhelyettest nem lehet utasítani e másodfokú hatósági döntéshozatal során. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

Az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

Egyebekben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénynek a miniszter jogállására vonatkozó rendelkezéseit az Elnök jogállására, és az államtitkár jogállására vonatkozó rendelkezéseit az elnökhelyettes jogállására alkalmazni kell.

Az Elnök - a kinevezését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. §

Az Elnök megbízatása megszűnik, ha

  1. a kinevezés időtartama lejár,
  2. tisztségéről lemond,
  3. meghal,
  4. a köztársasági elnök felmenti,
  5. az Országgyűlés a kinevezésétől számítva 30 napon belül - amennyiben olyan időpontban történik a kinevezés, amely az Országgyűlés ülésszakán kívül esik, úgy a következő ülésszak kezdetétől számított 15 napon belül - nem választja meg a Médiatanács elnökévé. §

Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik, ha

  1. tisztségéről lemond,
  2. meghal,
  3. az elnök felmenti,
  4. az elnök visszahívja (a visszahívást nem kell indokolni),
  5. azt az Elnök és az elnökhelyettes közös megegyezéssel megszünteti. §

Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át

  1. nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
  2. nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
  3. nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette.

A megbízatás megszűnése esetén az Elnököt, illetve az elnökhelyettest végkielégítés illeti meg. §

Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal

A Hatóság és a versenyhatóság az elektronikus hírközlési piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen

  1. az elektronikus hírközlési piac érintett piacainak meghatározásával,
  2. az érintett piacokon fennálló verseny elemzésével,
  3. a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával

kapcsolatos eljárásokban.

A Hatóság az elektronikus hírközlési piac érintett piacainak meghatározása, az érintett piacokon fennálló verseny elemzése és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot tájékoztatja. §

Együttműködés a fogyasztóvédelmi hatósággal

A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, fogyasztókat érintő ügyekben együttműködik. A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy az adatvédelemre és az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok ne sérüljenek.

A Hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát közli a fogyasztóvédelmi hatósággal is. §

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos eljárásokban

A Médiatanács és a Hivatal a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos eljárásokban törvényben meghatározott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

A törvény az általános szabályokhoz képest eltérést állapít meg többek között

  1. a bejelentő §,
  2. a jogutódlás §,
  3. a titoktartás §,
  4. az elektronikus kapcsolattartás §,
  5. az eljárás megindítása §,
  6. a hatáskör és az illetékesség vizsgálata §,
  7. az ügyintézési határidő §,
  8. a kérelem §,
  9. az iratok megtekintése, a törvény által védett titok §,
  10. a kizárás §,
  11. a tényállás tisztázása §,
  12. az eljárási bírság §,
  13. a nyilvános meghallgatás §,
  14. a hatósági szerződés §,
  15. a döntések közlése és a nyilvános közzététel §,
  16. a jogorvoslat §

tekintetében.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása hírközlési eljárásokban

A Hatóság a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási hatósági eljárások kivételével a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az elektronikus hírközlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazza. §

Titoktartás

A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban álló, illetve állt, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és azok megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. A felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt nem tehetik jogosulatlanul közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására. §

A tényállás tisztázása

A Hatóság eljárása során a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében - az intézkedéssel érintett üzletmenetének lehető legkisebb mértékű zavarása vagy akadályozása mellett - jogosult

  1. az elektronikus hírközlési tevékenységgel kapcsolatos - akár üzleti titkot is tartalmazó - iratokba betekinteni, illetőleg követelheti az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítését vagy az információhoz való hozzáférés egyéb módon történő biztosítását,
  2. az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,
  3. minta és ellenminta vételére,
  4. próbavásárlás végzésére,
  5. üzleti titok megismerésére,
  6. az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járművek átvizsgálását és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, továbbá az ügyfelet, megbízottját (így különösen könyvvizsgálóját) vagy alkalmazottját, vagy korábbi megbízottját, vagy volt alkalmazottját szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá felvilágosítás adására kötelezni, illetve a helyszínen más módon tájékozódni,
  7. az iratokról, adathordozókról másolatot, kivonatot készíteni, továbbá e célból azokat legfeljebb 8 napra birtokba venni,
  8. méréseket és vizsgálatokat végezni,
  9. bizonyítási eszközöket lefoglalni, illetve zár alá venni. §

Bírság

A Hatóság bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben, melynek a felső határa

  1. elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, a szolgáltató bejelentésében vagy az általános szerződési feltételekben foglaltaktól való jogszabályba ütköző eltérés, illetve bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogsértő árbevételének 0,25%-a;
  2. a szabálytalanul forgalomba hozott, forgalmazott elektronikus hírközlő berendezés minden darabja után a nettó beszerzési érték ötszöröse;
  3. szabálytalan vagy jogszerűtlen, engedély nélküli rádiófrekvencia-, illetve azonosítóhasználat esetén, valamint a hatósági intézkedés keretében lepecsételt eszközről, berendezésről a pecsét engedély nélküli eltávolítása vagy a pecsét megkerülésével a lepecsételt eszköz, berendezés újra üzembe helyezése esetén a jogsértő árbevételének 1%-a;
  4. a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatban megállapított kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a;
  5. egyéb piacszabályozási ügyekben, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,1%-a;
  6. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal kapcsolatos kötelezettségek megsértése esetén a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5%-a;
  7. árbevételi adatok vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, de legfeljebb százmillió forint.

Ismételt jogsértés esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, és az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten. §

Fellebbezés, a határozat bírósági felülvizsgálata

A Hivatal által a Hatóság nevében hozott elsőfokú határozat ellen - főszabályként - az Elnökhöz lehet fellebbezni. Akinek jogát vagy jogos érdekét az Elnök által másodfokon hozott határozat sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz. §

Ügyintézési határidő

A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben a törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - a törvénynek megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás megindításától számított negyvenöt nap. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Ezekben az eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az ügyintézési határidő kilencven nap. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

Az általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

Egyes, törvény által meghatározott esetekben az ügyintézési határidő hatvan nap, így például a helymegosztásra, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztására vonatkozó szabályok megállapítására irányuló eljárásban. §

Az Elnök határozatának bírósági felülvizsgálata

Az Elnök elsőfokú hatósági határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Az Elnök elsőfokú határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól az Elnök elleni kereset indításával. A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság az Elnök határozatát megváltoztathatja. §

Nyilvántartások vezetése

A Hatóság hatósági feladatainak ellátása során hatósági nyilvántartásokat vezet. A Hatóság nyilvántartást vezet különösen:

  1. az elektronikus hírközlési szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról;
  2. az elektronikus hírközlési tevékenység elektronikus hírközlő hálózaton történő végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges interfész bejelentésekről;
  3. az egyetemes hírközlési szolgáltatók ellenőrzéséhez szükséges adatokról;
  4. az elektronikus hírközlési építmények több szolgáltató által megvalósuló közös eszközhasználatáról;
  5. az Elnök rendeletében meghatározott egyedi engedélyekről;
  6. a Hatósághoz benyújtott referenciaajánlatokról és hálózati szerződésekről;
  7. a nem azonosítható hívószámokról;
  8. az engedéllyel rendelkező, valamint a bejelentés alapján nyilvántartásba vett elektronikus hírközlési építményekről.

A hatósági nyilvántartásokban szereplő közérdekű adatokat bárki megismerheti, kivéve, ha jogszabály vagy nemzetközi kötelezettségvállalás a hatósági nyilvántartásba való betekintést kifejezetten korlátozza.

A Hatóság jogszabályban hatáskörébe utalt feladatainak körében egyéb nyilvántartásokat vezet a főigazgató által meghatározott egyéb adatokról, az adat- és minősített adatvédelemre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. §

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás bejelentése

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját az elektronikus hírközlési szolgáltatónak nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a Hatóságnál. A Hatóság a bejelentőt a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi az elektronikus hírközlő hálózatokról és elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába, és a bejelentés időpontjától számított nyolc napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja, egyúttal a hírközlési szolgáltató írásos kérelmére igazolást állít ki arról, hogy a szolgáltató a meghatározott tevékenységek végzésére jogosult. §

Előfizetői szolgáltatások díjával kapcsolatos kötelezettségek

Amennyiben a Hatóság a piacelemzés alapján megállapítja, hogy egy általa meghatározott kiskereskedelmi szolgáltatási piacon a verseny nem kellően hatékony, és a meghatározott kötelezettségek előírásával a törvény céljai nem lennének megvalósíthatók, az adott kiskereskedelmi szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra a felhasználók, előfizetők érdekeinek védelme és a hatékony verseny elősegítése érdekében határozatában megtilthatja

  1. az indokolatlanul magas díjak alkalmazását,
  2. a piacra lépést vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,
  3. az egyes felhasználók, előfizetők indokolatlan megkülönböztetését, vagy
  4. az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.

A tilalomnak arányban kell állnia az általa elérni kívánt céllal. §

Ugrás vissza...