Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Magyarország Miniszterelnöke

KI A(z) Magyarország Miniszterelnöke intézményei

?

Létrehozva: 2006. március 30.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

A Magyar Köztársaság Parlamentje

Kapcsolat a hivatallal

Magyarország Miniszterelnöke

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


Alaptörvénybeli szabályozás
A miniszterelnök feladatköre
A miniszterelnök megbízatásának keletkezése
A miniszterelnök megbízatásának megszűnése
Konstruktív bizalmatlansági indítvány és bizalmi szavazás
Összeférhetetlenségi szabályok
Az ügyvezető miniszterelnök

Miniszterelnök: Orbán Viktor

A miniszterelnök Magyarország kormányfője, aki a Kormány és az egész végrehajtó hatalmi ág feje.

Alaptörvénybeli szabályozás

A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

A köztársasági elnök a javaslatát,

  1. ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
  2. ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.

Ha a szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg. §

A miniszterelnök feladatköre

A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.

A miniszterelnök, mint a Kormány tagja

  1. törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes,
  2. tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek,
  3. részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és bizottságai ülésein, az ülésen való megjelenésre az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság kötelezheti a Kormány tagját. §

A miniszterelnök munkáját az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő Miniszterelnöki Programiroda segíti. §

A miniszterelnök megbízatásának keletkezése

Miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy. §

A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. §

A miniszterelnök megbízatásának megszűnése

A miniszterelnök megbízatása megszűnik

  1. az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
  2. ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;
  3. ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;
  4. lemondásával;
  5. halálával;
  6. összeférhetetlenség kimondásával;
  7. ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. §

A miniszterelnök megbízatásának megszűnése egybeesik a Kormány megbízatásának megszűnésével. §

A miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. A miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A köztársasági elnök a miniszterelnök lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést. §

Konstruktív bizalmatlansági indítvány és bizalmi szavazás

Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

A miniszterelnök maga is bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.

A miniszterelnök továbbá azt is indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja. §

A bizalmi szavazásra irányuló indítványt és a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványt az Országgyűlés elnökéhez kell benyújtani.

A miniszterelnök az indítvány benyújtásának időpontjától az arról szóló döntés meghozataláig nem mondhat le. §

Összeférhetetlenségi szabályok

A miniszterelnök - mint politikai vezető - további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezel szervezetének tagságát, valamint az érdek-képviseleti szervezetben való tisztség viselését) nem létesíthet, valamint munkaköri feladatainak ellátásából ered nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet. E rendelkezés nem akadálya annak, hogy

  1. országgyűlési képviselő legyen,
  2. elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős testület tagja, elkülönített állami pénzalappal összefüggésben elvi, irányító és koordináló döntések meghozataláért felelős testület tagja vagy az elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter vagy testület részére döntés-előkészítő, véleményező tevékenységet végző testület tagja legyen, illetve
  3. tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá és szellemi tevékenységet végezzen,
  4. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen,
  5. sportszövetség vagy sportegyesület tisztségviselője legyen.

Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a miniszterelnök az összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség nem mondható ki. §

Az Országgyűlés a miniszterelnök

  1. összeférhetetlensége kimondásáról - ha az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel -,
  2. megválasztásához szükséges feltételek hiányáról

bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz. §

Az ügyvezető miniszterelnök

Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. §

Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatása megszűnik

  1. halálával,
  2. ha a miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek az ügyvezető miniszterelnök esetében már nem állnak fenn,
  3. összeférhetetlensége kimondásával. §
Ugrás vissza...