Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Létrehozva: 2006. március 30.
Módosítás: 2019. március 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

Magyar Szabadalmi Hivatal

Kapcsolat a hivatallal

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogállása
A Hivatal gazdálkodása
A Hivatal feladat- és hatásköre
Iparjogvédelmi hatósági feladatok
A szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő feladatok
A szellemi tulajdonnal kapcsolatos feladatok
Egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtása; általános szabályok
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos feladatok
Szabadalmi ügyekkel kapcsolatos feladatok
A Hivatal eljárása szabadalmi ügyekben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogállása

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal. A Hivatal elnökét a miniszterelnök, három elnökhelyettesét - az elnök javaslatára - a felügyeletet gyakorló innovációért és technológiáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki és menti fel. § A Hivatal elnökhelyettesei felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a Hivatal elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat. A Hivatal székhelye: Budapest. §

A Hivatal gazdálkodása

A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ilyen díjat kell fizetni a Hivatal által készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért, kivonatért, valamint fordításért, továbbá a Hivatal által végzett hitelesítésért is.

A Hivatal bevételét képezik a igazgatási szolgáltatási, fenntartási és megújítási díjak, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott nemzetközi szerződések alapján a Hivatal által végzett hatósági tevékenységért járó díj, illetve részesedés, a Magyarországra kiterjedő, egységes hatályú - európai uniós vagy más regionális - iparjogvédelmi oltalom díjaiból a Hivatal által ellátott feladatokra figyelemmel járó részesedés, a Hivatal által nyújtott szolgáltatások ellenértéke, valamint az egyéb bevételek. E bevételeknek a Hivatal folyamatos és zavartalan működését biztosítaniuk kell. A Hivatal évente közzéteszi a befolyt bevételekről és a felhasználásukról készített kimutatást.

A Hivatal bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel.

A Hivatal bevételeiből - legfeljebb a tényleges adott évi bevétel öt százalékának megfelelő mértékig - tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a megképzésének évét követő második év végéig kizárólag a Hivatal működésének fedezetére használható fel, és az más célra nem vonható el.

A Hivatal a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. és a 115/K. §-ban meghatározott feladatainak ellátásába bevonhat kormányrendeletben meghatározott, a tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági társaságot, továbbá e feladatai ellátásához, valamint működése és gazdálkodása támogatásához igénybe veheti e gazdasági társaság szolgáltatásait. §

A Hivatal feladat- és hatásköre

A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik:

  1. az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása;
  2. a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása;
  3. az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;
  4. a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;
  5. a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása;
  6. a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása;
  7. a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői feladatok ellátása;
  8. a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások által igénybe vehető adóalap-kedvezményhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása. §

Iparjogvédelmi hatósági feladatok

A Hivatal a következő iparjogvédelmi hatósági feladatokat látja el:

  1. szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, topográfiaoltalmi, formatervezési mintaoltalmi, védjegy- és földrajzi árujelző-oltalmi, valamint kiegészítő oltalmi bejelentések vizsgálata, e bejelentések alapján az oltalom megadása és nyilvántartása, valamint a megadott jogokkal összefüggő eljárások lefolytatása;
  2. nemzetközi szabadalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy- és eredetmegjelölési bejelentések vizsgálata és továbbítása, valamint a nemzetközi szerződésen alapuló regionális iparjogvédelmi együttműködésből, egyéb nemzetközi szerződésből, továbbá európai közösségi jogszabályból a nemzeti iparjogvédelmi hatóságra tartozó kutatási, vizsgálati, továbbítási, nyilvántartás-vezetési és egyéb eljárási cselekmények elvégzése.

A vámhatóság megkeresésére a Hivatal tájékoztatást ad az iparjogvédelmi jogosult személyéről a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indult vámigazgatási eljárásban.

A Hivatal - külön jogszabály alapján - ellátja a kutatás-fejlesztési tevékenység előzetes minősítésének feladatait, valamint közreműködik olyan szakkérdések eldöntésében, amelyek a tevékenység kutatás-fejlesztésnek való minősítését, valamint egyes költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségét érintik.

A Hivatal - jogszabály alapján - ellátja a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások által igénybe vehető adóalap-kedvezményre való jogosultság igazolásához kapcsolódó nyilvántartásba vétellel, továbbá a nyilvántartásból való törléssel összefüggő feladatokat.

A Hivatal gondoskodik - külön jogszabály alapján - az Iparjogvédelmi Szakértői Testület működtetéséről. §

A szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő feladatok

A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben - külön jogszabályok alapján - különösen a következő feladatokat látja el:

  1. lefolytatja az árva művek felhasználásával összefüggő eljárásokat és az árva művek felhasználására kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet,
  2. az árva művek kedvezményezett intézmények által történő felhasználásával kapcsolatban a kedvezményezett intézmények által bejelentett adatokat továbbítja az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online nyilvántartásban történő rögzítés céljából,
  3. nyilvántartást vezet a szerzői jogok és kapcsolódó jogok kezelését végző közös jogkezelő szervezetekről és független jogkezelő szervezetekről,
  4. engedélyezi a közös jogkezelés reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzését,
  5. felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység és a független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenysége felett,
  6. előkészíti a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket,
  7. a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerint kapcsolatot tart a más EGT-államban működő, a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek felügyeletét ellátó hatóságokkal,
  8. önkéntes műnyilvántartást vezet,
  9. gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről. §

A Hivatal elnöke külön törvény alapján ellátja a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara törvényességi felügyeletét. §

A Hivatal kérelemre - a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett - engedélyt ad az árva mű felhasználására. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére terjed ki, nem kizárólagos, nem átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására nem jogosít.

A díjat a jogosult személyének vagy tartózkodási helyének ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Hivatalnál letétbe kell helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.

Ha a jogosult személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, a Hivatal a jogosult, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal visszavonja azzal, hogy a felhasználás a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de legfeljebb a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig folytatható.

Az előbbi rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

A jogosult a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt megillető díj, illetve - a díj letétbe helyezése esetén - a Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát követően a Hivatal átutalja a díjat annak a közös jogkezelő szervezetnek, amely az árva mű egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA). Ha az árva mű egyéb felhasználásait több közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban részesülnek. Az NKA a hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja. §

A Hivatal a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 41/B. §-ában szabályozott eljárásban - a Tv.-ben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:

  1. a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;
  2. a kérelem a kormányabaknál nem terjeszthető elő;
  3. nem alkalmazható az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 26. §-a;
  4. nem alkalmazhatóak az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a határozat közhírré tételére, az ügygondnokra, a sommás eljárásra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;
  5. a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek, a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság - a 41/D. §-ban foglaltak szerint - nemperes eljárásban vizsgálja felül.

A Tv. 41/B. §-ában szabályozott eljárásban - tájékoztatás kérése és annak teljesítése, valamint az iratokba való betekintés kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye azzal, hogy az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett kérelemnek, tájékoztatás pedig nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján. Az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak. A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Hivatal személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.

A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti, az eljárás megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli. §

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos feladatok

A Hivatal a szellemi tulajdonnal kapcsolatos állami dokumentációs és információs tevékenység körében különösen a következő feladatokat látja el:

  1. iparjogvédelmi tárgyú hivatalos lapot ad ki;
  2. megjelenteti a magyar, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott szabadalmi, mintaoltalmi és topográfiaoltalmi leírásokat;
  3. gyűjti, informatikai eszközökkel feldolgozza és nyilvános szakkönyvtárában közreadja az iparjogvédelmi dokumentumokat;
  4. a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos dokumentációs és tájékoztató szolgáltatásokat nyújt. §

A szellemi tulajdon védelmét érintő kérdésekben törvény vagy kormányrendelet alkotására az igazságügyért felelős igazságügyi miniszter tesz előterjesztést, és képviseli e kérdésekben a Hivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt. §

A szellemi tulajdon védelmét érintő jogszabály tervezetének előkészítésébe és véleményezésébe be kell vonni a Hivatalt.

A Hivatal vizsgálja és elemzi a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogszabályok hatályosulását, felméri és értékeli e jogszabályok alkalmazásának hatásait, tapasztalatait.

A szellemi tulajdon védelmének erősítése érdekében a Hivatal - összhangban a nemzetközi és az európai közösségi kötelezettségekkel, valamint a Kormány gazdaságstratégiai, kutatás-fejlesztési, innováció- és technológiapolitikai, illetve kulturális politikai célkitűzéseivel - kezdeményezi új iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok megalkotását, illetve a szabályozás módosítását, és részt vesz e jogszabályok előkészítésében. §

A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:

  1. a szellemi tulajdon védelmével összefüggő hazai, külföldi és nemzetközi folyamatok elemzésével, a szellemi alkotói, innovációs és iparjogvédelmi tevékenység alakulásának vizsgálatával, a szellemivagyon-értékelés módszertanának kidolgozásával, valamint a hatósági tapasztalatok rendelkezésre bocsátásával hozzájárul a Kormány gazdasági stratégiájának, kutatási-fejlesztési, innovációs, technológiai és kulturális politikájának kidolgozásához, fejlesztéséhez és végrehajtásához;
  2. a szellemi alkotó és az innovációs tevékenységet támogató és népszerűsítő programokat kezdeményez, alakít ki és hajt végre, illetve részt vesz ilyen programokban;
  3. közreműködik a szellemi alkotások és az innovációs eredmények társadalmi elismerését szolgáló rendszer fejlesztésében, a szellemi alkotó tevékenységgel és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos pályázatokat, kiállításokat és más rendezvényeket kezdeményez, szervez vagy támogat;
  4. terjeszti a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismereteket, fejleszti az iparjogvédelmi és a szerzői jogi kultúrát; tájékoztatással, ügyfélszolgálattal, szaktanácsadással és más eszközökkel gyarapítja a vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások - iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteit, előmozdítja körükben a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását;
  5. külön jogszabály alapján működteti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, emellett egyéb módon is közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében;
  6. szakmailag felügyeli a szellemi tulajdonnal kapcsolatos - iskolarendszeren kívüli - képzést, működteti annak rendszerét, továbbá gondoskodik az iparjogvédelmi szakvizsgák és a szabadalmi ügyvivői vizsgák megszervezéséről;
  7. működteti a Magyar Formatervezési Tanácsot, továbbá közreműködik a nemzeti formatervezési díjak és ösztöndíjak adományozásának lebonyolításában;
  8. elősegíti, hogy a szellemi tulajdon védelmének eszközeit megfelelően használják fel az országkép formálásához, az egységes országmárka kialakításához, valamint a jellegzetes magyar termékek ismertségének javításához és hírnevének megóvásához. §

A szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködésben a Hivatal - együttműködve az érintett központi államigazgatási szervekkel - különösen a következő képviseleti és egyéb szakmai feladatokat látja el:

  1. részt vesz a Szellemi Tulajdon Világszervezete, az Európai Szabadalmi Szervezet, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, a Közösségi Növényfajta-hivatal vezető és egyéb testületeinek, a Kereskedelmi Világszervezet TRIPS Tanácsának, valamint - a tárgykör szerint felelős miniszter általános vagy eseti felhatalmazása alapján - más nemzetközi szervezetek tevékenységében;
  2. gondoskodik az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamait megillető jogok gyakorlásáról és az azokat terhelő kötelezettségek teljesítéséről, és ellátja az európai szabadalmi rendszer működtetéséből a nemzeti szabadalmi hatóságra háruló feladatokat;
  3. a szellemi tulajdon védelme terén ellátja az Európai Unió tagállamaként való működésből eredő feladatokat, közreműködik az Európai Unió döntéshozatali eljárásaiban képviselendő kormányzati álláspont kialakításában, valamint az Európai Unió Tanácsának és Bizottságának szellemi tulajdonért felelős szakértői testületeiben történő képviseletében, ellátja az ezzel járó szakmai koordinációs feladatokat, továbbá együttműködik az Európai Unió iparjogvédelmi hatóságaival;
  4. részt vesz a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, javaslatot tesz e szerződések létrehozására;
  5. kapcsolatot tart más országok és a nemzetközi szervezetek szellemi tulajdonvédelmi hatóságaival. §

Egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtása; általános szabályok

A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó iparjogvédelmi hatósági ügyekben - a nemzetközi szabadalmi ügyek kivételével - a beadványok (a továbbiakban: iparjogvédelmi beadvány) elektronikus úton kizárólag a Hivatal által e célra rendszeresített elektronikus űrlap (a továbbiakban: elektronikus űrlap) használatával nyújthatók be.

A Hivatal az elektronikus ügyintézés lehetőségét egységes személyre szabott ügyintézési felületen és közvetlenül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának internetes honlapján üzemeltetett elektronikus ügyintézési rendszeren keresztül biztosítja.

Az elektronikus űrlap díjtalanul érhető el. Az ügyfél vagy képviselője az általa kitöltött és elektronikus úton benyújtott iparjogvédelmi beadványt az annak beérkeztét követően megjelenített kapcsolati mutatón (linken) tekintheti meg és töltheti le; a Hivatal a beérkezett iparjogvédelmi beadványt az ügyfél elektronikus levélcímére nem küldi vissza. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos feladatok

A Hivatal hatáskörébe a következő védjegyügyek tartoznak:

  1. a védjegy lajstromozása,
  2. a védjegyoltalom megújítása,
  3. a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása,
  4. a védjegy törlése,
  5. a védjegyoltalom megosztása,
  6. a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartása,
  7. a hatósági tájékoztatás.

A Hivatal hatáskörébe tartoznak az európai uniós védjegyrendszerre és a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is. §

A Hivatal döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek. A Hivatal védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság nem peres eljárásban vizsgálja felül.

A Hivatal - főszabályként - csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:

  1. a védjegy lajstromozása;
  2. a védjegyoltalom megújítása;
  3. a védjegyoltalom megosztása;
  4. a védjegyoltalom megszűnése a védjegyjogosult lemondása esetén;
  5. a védjegy törlése;
  6. a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása;
  7. a nemzetközi védjegybejelentés, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítása;
  8. a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása;
  9. a nemzetközi lajstromozásból eredő, Magyarországra kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély hatályának elutasítása;
  10. a nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé. §

A Hivatal a védjegybejelentésekről és a védjegyekről lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a védjegyjogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket.

A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen

  1. a védjegy lajstromszámát,
  2. az ügyszámot,
  3. a védjegyet,
  4. az árujegyzéket,
  5. a védjegyjogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),
  6. a képviselő nevét és székhelyét,
  7. a bejelentés napját,
  8. az elsőbbséget,
  9. a lajstromozásról szóló határozat keltét,
  10. a védjegy megújítását,
  11. a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását, és
  12. a használati engedélyeket,
  13. azt, ha a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalomból eredő jogok bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartoznak. §

Szabadalmi ügyekkel kapcsolatos feladatok

A Hivatal hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak:

  1. a szabadalom megadása,
  2. a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,
  3. a szabadalom megsemmisítése,
  4. a nemleges megállapítás,
  5. a szabadalmi leírás értelmezése,
  6. a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket,
  7. a szabadalmi hatósági tájékoztatás.

A Hivatal hatáskörébe tartoznak az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra, valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.

A Hivatal jár el a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben is. A Hivatal jár el a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő ügyekben is. §

A Hivatal eljárása szabadalmi ügyekben

A Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, valamint - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő eljárásokban. A szabadalmi leírás értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad szakvéleményt. A tanács szótöbbséggel dönt.

A Hivatal által hozott döntés hirdetményi úton történő közlésének van helye, ha

  1. az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy
  2. a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen.

A hirdetményt a Hivatal hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. §

A Hivatal döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek. A Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság nemperes eljárásban vizsgálja felül. §

Szabadalmi ügyben költségmentesség nem engedélyezhető. §

A Hivatal a közzétett szabadalmi bejelentésekről és szabadalmakról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a szabadalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. Az európai szabadalmakat a lajstrom külön része tartalmazza. §

A szabadalmi lajstromba a Hivatal a saját döntése, más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, továbbá feltünteti abban a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tényeket. A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében - a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Hivatal írásban előterjesztett kérelem alapján dönt, azzal, hogy az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett kérelemnek. §

A Hivatal hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, amelyben közölni kell különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a szabadalmakkal kapcsolatos adatokat és tényeket. §

Európai szabadalmi bejelentést - a megosztással keletkező európai szabadalmi bejelentés kivételével - a Hivatalnál is be lehet nyújtani. A Hivatalnál kell benyújtani az európai szabadalmi bejelentést, ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van, kivéve, ha az európai szabadalmi bejelentés a Hivatalhoz legalább két hónappal korábban benyújtott olyan szabadalmi bejelentés elsőbbségét érvényesíti, amelyet a Hivatal elnöke nem minősített.

Az európai szabadalmi bejelentést az Egyezményben előírt bármely nyelven be lehet nyújtani a Hivatalnál, feltéve, hogy a bejelentés magyar nyelven vagy az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén tartalmazza legalább a következőket:

  1. utalást az európai szabadalom iránti igényre;
  2. a bejelentő azonosítására alkalmas vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat. §

A Hivatal átvevő hivatalként jár el azokkal a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban, amelyeknek a bejelentője magyar állampolgár, illetve amelyek bejelentőjének a lakóhelye vagy a székhelye belföldön van. A nemzetközi szabadalmi bejelentést a Hivatalnál mint átvevő hivatalnál a Washingtonban az 1970. évi június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) előírt alaki követelményeknek megfelelően és a Szerződésben előírt módon, az illetékes - a bejelentő által választott - nemzetközi kutatási szervnél elfogadott nyelvek egyikén kell benyújtani. §

A Hivatal megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekben Magyarországot a Szerződés értelmében megjelölték, kivéve, ha a nemzetközi bejelentés Magyarországra is kiterjedő hatályú európai szabadalom megadására irányult. §

Ugrás vissza...