Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Létrehozva: 2011. január 5.
Módosítás: 2018. november 28.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

Kapcsolat a hivatallal

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása és szervezeti keretei
A NAV szervezete
A NAV vezetői
A NAV szerveinek irányítása és felügyelete
A NAV feladatai
A NAV feladata adóigazgatási jogkörében
A NAV feladata vámigazgatási jogkörében
A NAV feladata jövedéki igazgatási jogkörében
A NAV feladata bűnmegelőzési és bűnüldözési jogkörében
A NAV feladata rendészeti és igazgatási jogkörében
A NAV egyéb feladatai
A NAV személyi állománya
A NAV hivatásos állományú tagjának intézkedései, jogai és kötelezettségei
A kényszerítő eszközök alkalmazása
Titkos információgyűjtés

Az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, és az azokhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása, valamint egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású szervezet kialakítása alapján a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása, továbbá a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása érdekében az Országgyűlés létrehozta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jével az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával jött létre, ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség általános jogutódja, ideértve a megszűnő szervek valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása és szervezeti keretei

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt pénzügyminiszter által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. §, §

A NAV a központi költségvetésben önálló fejezetet képez. §

A NAV a feladatait központi szervei és területi szervei útján látja el. §

A NAV szervezete

A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság.

A NAV területi szervei

  1. a megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgatóságok),
  2. a Fellebbviteli Igazgatóság,
  3. a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei és
  4. a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok, illetve intézetek.

A NAV nyomozóhatósági feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei látják el.

A megyei igazgatóságok kirendeltségeket működtethetnek. §

A NAV előbbiek szerinti kormányrendeletben meghatározott területi szervei:

  1. a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság (a továbbiakban: KAVIG),
  2. a Repülőtéri Igazgatóság,
  3. a Bevetési Igazgatóság,
  4. a Szakértői Intézet,
  5. az Informatikai Intézet,
  6. a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet és
  7. a Gazdasági Ellátó Igazgatóság.

A jogszabályban meghatározott vámszervi feladatokat a következő területi szervek látják el:

  1. a megyei igazgatóságok,
  2. a KAVIG,
  3. a Repülőtéri Igazgatóság,
  4. a Szakértői Intézet és
  5. a Bevetési Igazgatóság. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi és területi szerveinek székhelyét és illetékességét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete határozza meg. §

A NAV vezetői

A NAV vezetőjének feladat- és hatáskörét a kijelölt miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár (a továbbiakban: állami adó- és vámhatóság vezetője) gyakorolja. Az állami adó- és vámhatóság vezetője képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal. Az állami adó- és vámhatóság vezetője feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.

Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettesei a kijelölt miniszter által irányított minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, az állami adó- és vámhatóság vezetője által irányított helyettes államtitkárok.

Az állami adó- és vámhatóság vezetője és szakmai helyettesei szolgálati elöljárója a NAV hivatásos állományú tagjainak.

A NAV gazdasági vezetője a Központi Irányítás főigazgatója, akinek a munkáját főigazgató-helyettes segíti.

Az állami adó- és vámhatóság vezetője és szakmai helyettesei szakmai tevékenységének támogatására, vezetőnként legfeljebb két szakfőigazgató nevezhető ki.

A Bűnügyi Főigazgatóságot az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett főigazgató vezeti. A Bűnügyi Főigazgatóság vezetésében az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett főigazgató-helyettes vesz részt.

A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint főigazgató-helyettese felett a munkáltatói jogokat az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

A NAV területi szervét az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett igazgató vezeti. A NAV területi szervének vezetésében az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett igazgatóhelyettes (igazgatóhelyettesek) vehet (vehetnek) részt.

A megyei igazgatóságok kirendeltségének operatív vezetését főosztályvezető látja el, aki a kirendeltséghez telepített feladat- és hatáskör gyakorlója.

A Központi Irányítás főigazgatója felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

A Központi Irányítás főigazgató-helyettesei felett a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai tevékenységét támogató szakfőigazgató felett a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja. Az állami adó- és vámhatóság vezetője szakmai helyettesének szakmai tevékenységét támogató szakfőigazgatót - a szakmai helyettes javaslatára - az állami adó- és vámhatóság vezetője nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettese gyakorolja.

Az igazgató felett a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

Az igazgatóhelyettes felett a kinevezési és felmentési jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője, az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.

A központi szerveknél és a területi szerveknél a munkáltatói jogkört a szerv vezetője gyakorolja. §

A NAV szerveinek irányítása és felügyelete

A területi szerv felettes szerve - a következőkben meghatározottak kivételével - a Központi Irányítás.

A NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervének felettes szerve a Bűnügyi Főigazgatóság.

A Kormány rendeletében megjelölt területi szervek által első fokon hozott döntésekkel (intézkedésekkel) szemben induló jogorvoslati eljárásokban felettes szervként a Fellebbviteli Igazgatóság jár el.

A Központi Irányítás felettes szerve a kijelölt miniszter.

A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve - a következőkben meghatározott kivétellel - a Központi Irányítás.

A Bűnügyi Főigazgatóság - a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti - felettes szerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese.

A kijelölt miniszter és az állami adó- és vámhatóság vezetője az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatainak ellátásáért felelős szakmai helyettesét, valamint a kijelölt miniszter, az állami adó- és vámhatóság vezetője és az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatainak ellátásáért felelős szakmai helyettese a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatóját a NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatainak ellátása körében, egyedi ügyben nem utasíthatja. §

A NAV feladatai

A NAV - mint állami adó- és vámhatóság - látja el az állami adóhatóság és a vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatait.

A NAV feladata:

  1. részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,
  2. a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,
  3. az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

A NAV:

  1. ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat,
  2. végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezését, feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatását,
  3. feldolgozza az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és az adópolitikáért felelős miniszternek átadja,
  4. Központi Irányítása és a feladat- és hatáskörrel rendelkező területi szerve összegyűjti és tárolja a megadott feladatokkal, különösen a befizetési kötelezettséggel, a kapcsolódó eljárással összefüggő adatokat, amelyekről a NAV a gazdasági célú elemzésekhez - az e feladatokat ellátó állami szervek részére - adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít,
  5. lefolytatja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti központosított ellenőrzést,
  6. a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai és munkavállalói részére egészségmegőrzési, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát el,
  7. a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai részére ellátja a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezését és lebonyolítását,
  8. az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja,
  9. végzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, feladatkörébe utalt ellenőrzési, hatósági felügyeleti feladatokat,
  10. együttműködik a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 46. § (1) bekezdésben meghatározott, a kiskereskedelmi és végfelhasználói töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétével kapcsolatos feladat végrehajtásában,
  11. végzi az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben meghatározott feladatokat,
  12. végzi az európai uniós és a külön jogszabályok alapján a feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat,
  13. végzi az európai uniós és nemzeti jogszabályokban meghatározott nemzetközi együttműködésből adódó feladatokat, - ideértve a hatóságok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást is, valamint részt vesz további két-, illetve többoldalú megállapodások előkészítésében, jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja Magyarország képviseletét a NAV szakterületét érintő ügyekkel foglalkozó uniós és nemzetközi szervezetekben,
  14. végzi a hatáskörébe tartozó uniós, illetve más nemzetközi forrásból finanszírozott projektek szervezését, irányítását, lebonyolítását,
  15. végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat.

A NAV feladata adóigazgatási jogkörében

A NAV adóigazgatási jogkörében:

  1. eljáró szervei - feladataik ellátása során - együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzatokkal,
  2. a helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve útján évente tájékoztatást ad az önkormányzat részére; az adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával az adópolitikáért felelős miniszter határozza meg,
  3. ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,
  4. ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,
  5. lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését, megküldi az adópolitikáért felelős miniszternek a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások eredményeképpen kiadmányozott jogerős határozatok másolatát, illetve a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásért beszedett díjakról és az eljárás során szerzett tapasztalatokról évente beszámolót készít az adópolitikáért felelős miniszternek,
  6. ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a munkaügyi hatóság részére történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat,
  7. jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter részére teljesítendő adatszolgáltatást,
  8. ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a kényszertörlési eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon egyéb hitelezők képviseletét; a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat.

A NAV feladata vámigazgatási jogkörében

A NAV vámigazgatási jogkörében végzi:

  1. az európai uniós vámjog alapján az áruk vámeljárás alá vonását,
  2. a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó egyéb terhek kiszabását és beszedését,
  3. közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben - az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését,
  4. a vámokmányok, illetve a vámeljárások adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását,
  5. a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat,
  6. az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.

A NAV feladata jövedéki igazgatási jogkörében

A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi:

  1. a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel,
  2. a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel

kapcsolatos feladatokat.

A NAV feladata bűnmegelőzési és bűnüldözési jogkörében

A NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési jogkörében:

  1. a büntetőeljárásról szóló törvény által hatáskörébe utalt bűncselekmények vonatkozásában
    • végzi a bűncselekmények megelőzését, amelynek során figyelemmel kíséri Magyarország bűnügyi helyzetét, feltárja a bűncselekmények elkövetésének kockázatait, a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvéseket, továbbá megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a bűnözéshez kapcsolódó, a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása céljából szükséges információkat,
    • nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését,
  2. ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai elősegítése érdekében.

A NAV feladata rendészeti és igazgatási jogkörében

A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében:

  1. végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását,
  2. ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt, a büntetőeljárással összefüggésben a jogszabályban meghatározott személyi kört érintő személyi védelmi feladatokat,
  3. végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését,
  4. végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését,
  5. jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása egyik formájaként mozgó egységekkel végzi a Magyarország területén - az EU külső határán működő határátkelőhelyek kivételével - a mélységi ellenőrzési tevékenységet,
  6. a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat.

A NAV egyéb feladatai

A NAV végi továbbá:

  1. a külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését,
  2. a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,
  3. a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,
  4. a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,
  5. a környezetvédelmi termékdíjjal és a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat,
  6. a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. §

A NAV személyi állománya

A NAV személyi állománya

  1. kormánytisztviselőkből,
  2. hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (pénzügyőr),
  3. kormányzati ügykezelőkből,
  4. munkavállalókból és
  5. tisztjelöltekből

áll. §

A NAV hivatásos állományú tagjának intézkedései, jogai és kötelezettségei

A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak. §

A pénzügyőr szolgálati feladatának teljesítése során - a vámhatóság, illetve a NAV nyomozó hatóságának feladatait meghatározó jogszabályokban meghatározott intézkedéseken, eljárásokon túl - jogosult pénzügyőri intézkedéseket foganatosítani, illetve kényszerítő eszközöket alkalmazni. A kényszerítő eszközök alkalmazásának célja a jogszerű intézkedés biztosítása. A NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközöket a kijelölt miniszter rendszeresíti. §

A pénzügyőr a szolgálati feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a szolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a pénzügyőr felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg. §

A pénzügyőr igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az igazoltatás során a pénzügyőr

  1. az igazoltatott személy személyazonosító adatainak igazolására,
  2. az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint - a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre

kérheti fel. §

Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát, járművét a pénzügyőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy, illetve tárgyi bizonyíték előtalálása végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. §

A pénzügyőr az igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja szükségessé teszi. A pénzügyőr az átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha az átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének gyanúja teszi szükségessé. §

A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából

  1. a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV szerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének felderítése érdekében átvizsgálhatja a megállított járművet,
  2. átvizsgálhatja a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon,
  3. a csomagküldemények jövedéki törvény szerinti ellenőrzése során azokat csomagátvizsgáló berendezéssel átvilágíthatja, szolgálati keresőkutyával vagy más alkalmas módon felbontás nélkül átvizsgálhatja. §

A pénzügyőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állítja azt,

  1. akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek,
  2. aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki,
  3. akinek őrizetbe vételét rendelték el,
  4. aki az őrizetbe vétel végrehajtása során megszökött. §

A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt,

  1. aki a pénzügyőri felszólításra nem tudja a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, vagy annak igazolását megtagadja,
  2. aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható. §

A pénzügyőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági döntés nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve

  1. a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából;
  2. a Be.-n, illetve a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényen alapuló, a NAV hatáskörébe tartozó esetekben az elővezetés végrehajtása érdekében;
  3. ha az előállítás e törvényben meghatározott egyéb okból szükséges. §

A pénzügyőr a szolgálati feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetve megakadályozni, hogy bűncselekmény, szabálysértés helyszínét megváltoztassák. §

A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából közutakon, közforgalom számára megnyitott területen személyeket, járműveket - a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat. §

A pénzügyőr a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV szerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelheti az ellenőrzés tárgyát képező dolog hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, vagy az ellenőrzés végrehajtása mások személyi, illetve vagyonbiztonságát veszélyezteti. §

Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőr jogosult halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás elrendelésére, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedéseket megteszi. §

A pénzügyőr eljárása során megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, továbbá e vizsgálat eredményeként jogosult a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására. §

Ha gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. §

A pénzügyőr az intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés, illetve az ellátott szolgálati feladat szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet. §

A kényszerítő eszközök alkalmazása

A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt - ha a körülmények ezt lehetővé teszik - fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor. §

Testi kényszer és bilincs kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható - a jogos védelem esetét kivéve - a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben. §

Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a pénzügyőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az igénybe vett eszköz az elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas. §

Az alkalmazható kényszerítő eszközök:

  1. testi kényszer,
  2. bilincs,
  3. vegyi eszköz, sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz,
  4. szolgálati kutya,
  5. útzár telepítése, megállásra kényszerítés,
  6. lőfegyver. §

Titkos információgyűjtés

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV törvény) alapján végzett titkos információgyűjtés olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a NAV által végzett különleges tevékenység, amelyet a NAV erre feljogosított szervei az érintett tudta nélkül végeznek.

A NAV a titkos információgyűjtés során az e törvényben meghatározott

  1. bírói engedélyhez nem kötött eszközöket és
  2. bírói engedélyhez kötött eszközöket

alkalmazhatja.

A NAV bűncselekmény felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, bizonyítékok megszerzése, illetve a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott leplezett eszközöket (a továbbiakban: leplezett eszközök).

Titkos információgyűjtést a NAV Bűnügyi Főigazgatósága és a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei folytathatnak.

A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve

  1. a NAV nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megelőzése céljából,
  2. a személyi védelem ellátása során,
  3. az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés keretében,
  4. bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében,
  5. a NAV-hoz tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott pénzügyi nyomozó (a továbbiakban: fedett nyomozó), illetve a valódi céljának leplezésével működő szervezet (a továbbiakban: fedőintézmény) védelme érdekében, valamint
  6. a NAV-val titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése érdekében

az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.

Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a bűnözésre vonatkozó olyan információk megszerzése várható, amelyek elemzése és értékelése révén feltárhatók a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvések és lehetővé válik a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása.

A személyi védelem ellátása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a fenyegetett helyzetben lévő személy veszélyeztetettségére vonatkozó, illetve az ellene irányuló személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény megelőzését szolgáló információ várható.

Az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés érdekében az Európai Unió tagállama vagy harmadik ország megkeresése alapján akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a megkeresésben megjelölt bírói engedélyhez kötött vagy bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását törvény lehetővé teszi.

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a technikai eszköz vagy elektronikus adat leplezett elhelyezéséhez vagy eltávolításához elengedhetetlenül szükséges.

A fedett nyomozó, illetve a fedőintézmény védelme érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól

  1. a fedett nyomozó lelepleződésének megelőzését, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzését, vagy
  2. a fedőintézmény lelepleződésének megelőzését

szolgáló információ várható.

A NAV-val titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk

  1. a NAV-val titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében,
  2. az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, vagy
  3. a NAV-val titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében

szükségesek. §

A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött, illetve a bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását, ha

  1. a célját elérte, vagy
  2. nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény.

Ezen eseteken kívül a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását akkor is, ha

  1. az engedélyben megállapított határidő lejárt,
  2. nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható tovább,
  3. a bírói engedélyhez kötött eszköz elrendelt alkalmazását a bíróság utólag nem engedélyezte, vagy
  4. a bíróság az engedélyt visszavonta. §

A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a titkos információgyűjtést maga hajtja végre, a titkos információgyűjtés végrehajtásában való közreműködésre kijelölt szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a végrehajtáshoz a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.

Ha a titkos információgyűjtés a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének működését érinti, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködik a titkos információgyűjtés végrehajtásában.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a NAV törvény 60. § c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazását biztosítani és a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervekkel együttműködni. §

A titkos információgyűjtés elrendelése, engedélyezése, végrehajtása és az annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések és az adatok illetéktelen személy számára ne váljanak hozzáférhetővé vagy megismerhetővé. §

Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során olyan adat keletkezik, amely alapján büntetőeljárás megindításának lehet helye, a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon belül kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását. Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását nem maga a titkos információgyűjtést folytató szerv hajtotta végre, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek a büntetőeljárásban felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett. §

Ugrás vissza...