Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálhoz és az Ügyfélkapuhoz kapcsolódóan 2017.12.16-án (szombaton) 9:00 órától 17:00 óráig infrastruktúra karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu alá tartozó honlapok és szolgáltatások nem lesznek elérhetőek.

Szíves megértését és türelmét köszönjük!

MORZSÁK

TARTALOM:Oktatási Hivatal

Létrehozva: 2010. szeptember 8.
Módosítás: 2010. szeptember 8.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


Az Oktatási Hivatal jogállása és szervezete
A Hivatal feladat- és hatásköre
A Hivatal közoktatási és felsőoktatási ágazati információs rendszerek működtetésével kapcsolatos feladatai
A Hivatal közneveléssel kapcsolatos feladatai
A Hivatal felsőoktatással kapcsolatos feladatai
A Hivatal végzettség elismerésével kapcsolatos feladatai
A Hivatal, mint nyelvvizsga-akkreditációs központ
A köznevelési feladatokat ellátó hatóság egyes köznevelési hatáskörei
Linkajánló:

Az Oktatási Hivatal jogállása és szervezete

Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az oktatásért való felelőssége körében az emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter) § irányítása alatt álló központi hivatal, amely feladatait országos illetékességgel látja el, székhelye: Budapest. Költségvetési jogállását tekintve a Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. §

A Hivatalt elnök vezeti. A Hivatal elnökhelyetteseit az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. §

2011. január 1-jével a Hivatal jogalanyisággal nem rendelkező regionális szervezeti egységei megszűntek, és a területi kormányhivatalokba olvadtak be, feladataikat az integrált területi szerv vette át.

A Hivatal feladat- és hatásköre

A Kormány a Hivatalt jelöli ki

  1. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.) meghatározott, a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv feladatainak ellátására,
  2. az Nkt. 21. § (2) bekezdésében meghatározott, a tankerületi központ által fenntartott intézmények vonatkozásában hatósági nyilvántartást vezető szervnek,
  3. a köznevelés információs rendszerének (a továbbiakban: KIR) adatkezelői feladatai ellátására,
  4. a felsőoktatási információs rendszer (a továbbiakban: FIR) működéséért felelős szervnek,
  5. a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervnek,
  6. a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek,
  7. a központi felsőoktatási felvételi eljárást lebonyolító szervnek,
  8. a felsőoktatási formanyomtatványokat engedélyező szervnek,
  9. a felsőoktatási intézmények hatósági ellenőrzését végző szervnek,
  10. a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami feladatok ellátására,
  11. az Európai Képesítési Keretrendszer Nemzeti Kapcsolattartó Pontja feladatainak ellátására, azzal, hogy biztosítja a működéshez szükséges feltételeket, különös tekintettel a Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztéseinek koordinációjára, valamint a tárcaközi szakmai munkacsoport működtetésére,
  12. a köznevelési, felsőoktatási és szakképzési rendszer tartalmi és módszertani kutatási és fejlesztési feladatai ellátásában közreműködő szervnek,
  13. a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben meghatározott diák-, pedagógus- és oktatói kedvezményekre való jogosultsággal összefüggő adatok közhiteles nyilvántartását vezető szervnek. §

Az Nkt. és végrehajtási rendeletei hatálya alá tartozó hatósági ellenőrzésekkel és törvényességi ellenőrzésekkel kapcsolatos ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala által hozott elsőfokú döntések elleni fellebbezést a Hivatal bírálja el.

A Hivatalnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) és az Nkt., valamint a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben első fokon hozott döntéseivel szemben a miniszter gyakorolja a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság részére meghatározott jogosítványokat. §

A Hivatal rendszeresen ellenőrzi a köznevelési szakértői tevékenység folytatását, az államilag elismert nyelvvizsgaközpontokat és vizsgahelyeket, a pedagógus-továbbképzések szervezőit, a Magyarországon működő felsőoktatási intézményeket, és e tevékenységek tekintetében ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait. § A Hivatal üzemelteti a köznevelés és a felsőoktatás területén működő állami digitális tartalomszolgáltatások központi felületeit. §

A Hivatal közoktatási és felsőoktatási ágazati információs rendszerek működtetésével kapcsolatos feladatai

A köznevelési és felsőoktatási ágazati információs rendszerek oktatásszakmai fejlesztési koncepcióját a miniszter határozza meg. A köznevelési és felsőoktatási ágazati információs rendszerekhez kapcsolódó informatikai fejlesztési feladatok megvalósításáért, az ágazati informatikai rendszerek működtetéséért, üzemeltetéséért a Hivatal felel.

A Hivatal

  1. a KIR-rel,
  2. az integrált nyomon követő rendszerrel (INYR),
  3. a FIR-rel,
  4. az oktatási igazolvány kibocsátását és a nyilvántartás működését szolgáló elektronikus rendszerrel, valamint
  5. a magyar állami (rész)ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásával

kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges nyilvántartások működését szolgáló elektronikus adatbázisokhoz és alkalmazásokhoz kapcsolódóan, saját kapacitásainak elégtelensége esetén olyan fejlesztéseket és szolgáltatásokat rendelhet meg, valamint olyan fejlesztésekhez járulhat hozzá, amelyek eredményeként létrejövő alkalmazásokhoz, adatbázisokhoz, mint szerzői művekhez fűződő felhasználási jogokat az átdolgozásra, továbbfejlesztésre is kiterjedően korlátlanul megszerzi. §

A Hivatal közneveléssel kapcsolatos feladatai

Az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről. Az alapkészségek, képességek országos mérésének minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanuló esetében a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődésének vizsgálatára. Az iskola vezetője, a tanuló és a pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz az országos mérés, értékelés feladatainak végrehajtásában. §

Ezeket az országos mérési feladatokat a Hivatal látja el.

A Hivatal az Nkt. 77. § (3) bekezdése alapján elvégzi a miniszter által elrendelt szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai méréseket, átvilágításokat, elemzéseket, továbbá a miniszter egyedi intézkedése alapján végzi az intézmény törvényességi, szakmai ellenőrzését.

A Hivatal előkészíti és lebonyolítja a köznevelési tárgyú nemzetközi méréseket és vizsgálatokat.

A Hivatal ellátja a középfokú beiskolázással kapcsolatos, külön jogszabályokban meghatározott feladatokat.

A Hivatal ellátja az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, az Országos Művészeti Tanulmányi Verseny és a Sajátos nevelési igényű tanulók országos szervezésű tanulmányi versenye előkészítésével, szervezésével összefüggő központi koordinációs, valamint a versenyszabályzatban, a versenykiírásban meghatározott feladatokat, az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny vonatkozásában a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) közreműködésével. §

A Hivatal ellátja az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában a Hivatal számára meghatározott feladatokat. Ennek keretében az Nkt. 38. § (7) bekezdésében meghatározott eljárás keretében a vizsgaszabályzatban meghatározott esetben másodfokú döntést hoz az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott fellebbezés tárgyában.

A Hivatal és jogelődje mellett működött érettségi vizsgabizottságok érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott iratainak kezelésében vizsgabizottságot működtető intézményként az a kormányhivatal jár el, amely kormányhivatal területén a Hivatal, illetve jogelődje regionális igazgatóságának székhelye működött. §

A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a Hivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a Hivatalnál jelentkezik. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a kapcsolattartás elektronikus úton történik. §

A Hivatal felsőoktatással kapcsolatos feladatai

A Hivatal az Nftv. 67. §, 68. §, 76-78. § és 96. §-ában foglaltak szerint a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervként ellátja a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények és az állami feladatellátásban résztvevő, valamint a szakmai testületek működéséhez kapcsolódó nyilvántartási feladatokat és lefolytatja az eljárásokat.

Az oktatási hivatal látja el a felsőoktatási intézmények, a közösségi felsőoktatási képzési központok nyilvántartásba vételével, tevékenységének megkezdésével és módosításával, a nyilvántartásban bekövetkezett változások vezetésével, a nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos hatósági feladatokat. §

Az oktatási hivatal jár el

  1. a felsőoktatási intézmény, a közösségi felsőoktatási képzési központ működésének engedélyezésével, és a felsőoktatási intézmény, a közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával,
  2. az alapító okiratban szereplő adatok változásaival,
  3. a képzések indításával,
  4. a felvehető maximális hallgatói létszám megállapításával és módosításával,
  5. a doktori iskola létesítésével,
  6. a doktori iskola megszűnésével,
  7. a diákotthonok nyilvántartásba vételével,
  8. felsőoktatási szakkollégiumok nyilvántartásba vételével,
  9. a diákotthon működési feltételeinek ötévenkénti felülvizsgálatával

kapcsolatos ügyekben. §

A Hivatal lebonyolítja a központi felsőoktatási felvételi eljárást.

A Hivatal az Nftv. 68. § (3) bekezdése szerint engedélyezi az oklevél-, oklevélmelléklet-formanyomtatvány előállítását, forgalmazását.

A Hivatal az Nftv. 19. §-a szerint a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervként ellátja a FIR üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat.

A Hivatal a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervként ellátja a magyar állami (rész)ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

A Hivatal hatósági ellenőrzést folytat, közreműködik a nem állami felsőoktatási intézmények és - az Nftv. 76. § (6) bekezdésében szabályozott kivétellel - a külföldi felsőoktatási intézmények, valamint - a miniszter döntése szerint - az Nftv. 65. § (1) bekezdésében és a 66. § (1) bekezdésében foglalt felsőoktatási oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenység feletti törvényességi ellenőrzési eljárásban.

A Hivatal részt vesz az Nftv. 64. § (2) bekezdés e) pontja és 64. § (3) bekezdés b) pontja szerinti, a miniszter által elrendelt hallgatói kompetenciamérés megvalósításában. §

A Hivatal

  1. közreműködik a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos akkreditációs tevékenységek ellátásában,
  2. figyelemmel kíséri és nyilvántartja a pedagógus-továbbképzéseket a jogszabályok által meghatározottak szerint, ellátja a továbbképzési jegyzékkel kapcsolatos feladatokat,
  3. ellátja a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület (PAT) titkársági feladatait,
  4. ellátja a pedagógus-továbbképzések szervezőinek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. §

A Hivatal végzettség elismerésével kapcsolatos feladatai

A Hivatal ekvivalencia- és információs központként

  1. hatósági jogkörében
    • jogszabályban meghatározott körben elismeri az általános iskolai és középiskolai bizonyítványok, valamint a felsőfokú oklevelek és tudományos fokozatok által tanúsított végzettségi szintet, továbbá a szakképesítéseket, és az általa működtetett szakbizottságok közreműködésével a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakképzettségeket,
    • jogszabályban meghatározottak szerint hivatalos tájékoztatást ad a külföldi oktatási rendszerekről, a külföldi köz- és felsőoktatási intézményekről, a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek megszerzésének feltételeiről,
    • hivatalos információt szolgáltat a magyar oktatási rendszerről, tájékoztatja a külföldi hatóságokat, szakmai szervezeteket a magyar bizonyítványok és oklevelek megszerzésének feltételeiről,
    • külföldi hivatalos eljárásban való felhasználás céljából az ügyfelek kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki a hazai felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányokról és hazai felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelekről,
  2. hatósági feladatokhoz kapcsolódóan
    • kapcsolatot tart és közvetlenül együttműködik más államok és nemzetközi szervezetek ekvivalencia-ügyekkel foglalkozó központjaival,
    • ellátja az ENIC (European Network of Information Centres) és NARIC (National Academic Recognition Information Centres) hálózati tagságból eredő feladatokat,
    • a magyar felsőoktatás megismertetésével kapcsolatos kiadói (publikációs) tevékenységet lát el,
    • hazai és nemzetközi konferenciákat, tanfolyamokat és koordinációs értekezleteket szervez,
    • betölti az európai közösségi jog alapján a munkavállalás céljából történő elismerés nemzeti információs központjának szerepét,
    • vezetője útján ellátja a szakképzettségek elismerésére vonatkozó európai uniós irányelvek nemzeti koordinátori teendőit,
    • a szakmai képesítések más uniós tagállamban való elismerését érintő kérdésekben illetékes hatóságként részt vesz a belső piaci információs rendszer (IMI-rendszer) működtetésében a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1024/2012/EU rendeletben foglaltak szerint.

A Hivatal a szakmai képesítések elismerése terén működő segítségnyújtó központként közzéteszi a honlapján

  1. azon szakmák jegyzékét, amelyek esetében az európai szakmai kártya létrehozható, továbbá közzéteszi az európai szakmai kártya használatával kapcsolatos tájékoztatását, az európai szakmai kártya létrehozásának díját és azoknak az eljáró hatóságoknak a nevét, amelyek feladata az európai szakmai kártya létrehozása,
  2. az előzetes ellenőrzés alá tartozó szakmák jegyzékét,
  3. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 28. § (6) bekezdés c) pont cc) alpontjának hatálya alá tartozó képzések felsorolását.

A Hivatal a szakmai képesítések elismerésével kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan statisztikai adatokat szolgáltat az Európai Bizottság részére. §

A Hivatal, mint nyelvvizsga-akkreditációs központ

A Hivatal nyelvvizsga-akkreditációs központként

  1. lebonyolítja a nyelvvizsgáztatási akkreditációs eljárásokat, meghozza az elsőfokú döntéseket, legalább kétévente ellenőrzi az akkreditált vizsgaközpontokat és -rendszereket,
  2. meghatározza és a vizsgaközpontok rendelkezésére bocsátja a bizonyítvány- és nyelvvizsgaanyakönyv-nyomtatványokat,
  3. döntést hoz a nyelvvizsgákkal kapcsolatban benyújtott másodfokú felülvizsgálati kérelmek ügyében,
  4. nyilvántartja a kiadott nyelvvizsgák nyelvvizsgaanyakönyveit, azokról hatósági igazolványt ad ki,
  5. végzi a külföldön szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok honosítását,
  6. a részvizsgák egyesítése során az egyenértékűségről hatósági bizonyítványt ad ki,
  7. a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint adatot szolgáltat a felnőttképzési hatóság számára. §

A köznevelési feladatokat ellátó hatóság egyes köznevelési hatáskörei

Köznevelési intézmény alapításának bejelentése:

A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a szakmai alapdokumentum, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat, a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum, az állandó székhely meglétét igazoló okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, a tankerületi központ és az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény esetében a hivatalnál, más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál kell teljesíteni. §

A köznevelési intézmény megszűnése esetén:

A nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg a köznevelési feladatokat ellátó hatóság kijelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg. A hivatal a köznevelés információs rendszeréből (a továbbiakban: KIR) továbbítja a megszűnt intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló nevét és lakóhelyét, tartózkodási helyét a köznevelési feladatokat ellátó hatóságszámára a nevelési-oktatási intézmény kijelölése céljából. Az intézményt úgy kell kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés, a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléséről szóló jogerős határozatot a köznevelési feladatokat ellátó hatóság megküldi a területileg illetékes tankerületi központnak, települési önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében. A határozat tartalmazza annak az intézménynek a kijelölését, amely a gyermek, a tanuló felvételét nem tagadhatja meg. §

Köznevelési intézmény működésének engedélyezése:

Ha a köznevelési intézményt nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat - beleértve a helyi önkormányzatok társulását is - alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. §

Az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóság dönt. §

A köznevelési feladatokat ellátó hatóság az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény

  1. pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg,
  2. nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
  3. újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a feltételek megteremtésének ütemtervében foglaltak nem megalapozottak, a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják,
  4. működése nincs összhangban a köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal. §

Rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok esetén szünet elrendelése:

Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a köznevelési feladatokat ellátó hatóság vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el. §

Köznevelési intézmények jegyzék és törvényességi ellenőrzés:

A köznevelési feladatokat ellátó hatóság elkészíti és vezeti az egyházi, magán köznevelési intézmények és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények jegyzékét.

A köznevelési feladatokat ellátó hatóság legalább kétévente végzi az egyházi, magán köznevelési intézmény és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, amelynek eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.

A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a törvényességi ellenőrzés körében - megfelelő határidő biztosításával - felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a köznevelési intézményt törli a nyilvántartásból. §

Köznevelés rendszerében hozott döntések elleni fellebbezés:

Az érettségi vizsga vizsgabizottság, valamint a független vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló - a döntést követő öt napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be a köznevelési feladatokat ellátó hatósághoz. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság által működtetett érettségi vizsga vizsgabizottság döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a fellebbezés - a döntést követő öt napon belül - a hivatalhoz nyújtható be. A fellebbezést a köznevelési feladatokat ellátó hatóság, a Hivatal három munkanapon belül bírálja el. §

Tankötelezettség 6 éves kor előtti megkezdésének engedélyezése:

Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. §

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. §

A köznevelés ágazati irányítása körében a köznevelési feladatokat ellátó hatóság szerepe:

Az oktatásért felelős miniszter ellátja a köznevelés ágazati irányítását. Az oktatásért felelős miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed az Nkt. hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, vagy ki az intézmény fenntartója. §

Az oktatásért felelős miniszter kezdeményezi a köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál, hogy határidő kitűzésével hívja fel az érintett települési önkormányzatot a köznevelési feladatainak ellátásával összefüggő törvénysértés megszüntetésére. Az oktatásért felelős miniszter, ha az az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény működésével, működtetésével összefüggésben jogsértés megalapozott gyanúja merül fel, tájékoztatja a köznevelési feladatokat ellátó hatóságot. §

Hatósági ellenőrzés:

A köznevelési feladatokat ellátó hatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő működését.

A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:

  1. felhívja a köznevelési intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját;
  2. eljárást kezdeményez a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények esetén a kifizető szervnél a költségvetési támogatás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történő átvételére, felvételére;
  3. felügyeleti bírságot szab ki, amelynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot;
  4. a semmisség megállapítása vagy a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít.

Ha a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési, tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben. §

Az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja

  1. az egyenlő bánásmód követelményére,
  2. a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
  3. az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,
  4. a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
  5. az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára,
  6. a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,
  7. a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására,
  8. a tanulói fegyelmi eljárás megszervezésére, lefolytatására, a döntéshozatalra

vonatkozó rendelkezések megtartását. §

Linkajánló:

Oktatási Hivatal

Ugrás vissza...