Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

KI A(z) Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok intézményei

?

Létrehozva: 2011. április 1.
Módosítás: 2011. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A nemzetbiztonsági szolgálatok jogállása és szervezete
A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai

A nemzetbiztonsági szolgálatok jogállása és szervezete

Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:

  1. az Információs Hivatal,
  2. az Alkotmányvédelmi Hivatal,
  3. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
  4. a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint
  5. a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ. §

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közül az Információs Hivatalt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a belügyminiszter irányítja. §

A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok részére egyedi utasítást - hatósági jogkörbe tartozó ügyekben a döntés tartalmára vonatkozó utasítás kivételével - a főigazgatók útján adhat. A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, majd a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről harminc napon belül tájékoztatja a panaszost (a határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható). A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős belügyminiszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős külügyminiszter az Információs Hivatal tekintetében irányítja az állami szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntés-előkészítést támogató munkát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központon keresztül - irányítja az állami szervektől származó biztonsági és bűnügyi helyzetre vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntés-előkészítést támogató munkát. §

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal, a honvédelemért felelős miniszter a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont feladatait. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok élén főigazgatók állnak, akiket - a miniszter előterjesztésére - a miniszterelnök nevez ki, és ment fel. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójára vonatkozó előterjesztést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért belügyfelelős miniszter a honvédelemi miniszterrel egyetértésben teszi meg. § A főigazgatók a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, továbbá egyéb jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezetik a nemzetbiztonsági szolgálatokat. §

Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) közreműködésével látja el, amelynek csak ellenzéki képviselő lehet az elnöke. A miniszter köteles rendszeresen, de legalább évente kétszer tájékoztatni a Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről. §

A Bizottság egyebek mellett

  1. tájékoztatást kérhet az irányító minisztertől és a miniszter egyidejű értesítése mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóitól az ország nemzetbiztonsági helyzetéről, a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről és tevékenységéről;
  2. tájékoztatást kérhet az igazságügyért felelős minisztertől, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító belügyminisztertől, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterelnöktől, a honvédelemi minisztertől és a főigazgatóktól a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtési § és a kivételes engedélyezési eljárásról §;
  3. kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat, ha a panaszos a miniszteri vizsgálat eredményét nem fogadja el, és a panasz súlya a bizottsági tagok legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi (a Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet);
  4. ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli, illetve egyes, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott eljárásai során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait;
  5. ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű működését észleli, felhívhatja a minisztert a szükséges intézkedés megtételére, és kezdeményezheti a felelősség megvizsgálását (a miniszter a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot);
  6. kinevezésük előtt meghallgatja a főigazgatói tisztségre jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal;
  7. dönt a biztonsági szakvélemény megállapításaival és a felülvizsgálati eljárás elrendelésének megtagadásával kapcsolatos miniszteri döntéssel szembeni panaszról;
  8. állást foglal az alapvető jogok biztosának a nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárásáról adott tájékoztatásáról. §

Ha a Bizottság az előbbiek szerint ténymegállapító vizsgálatot folytat le, a Bizottság a ténymegállapító vizsgálattal összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a ténymegállapító vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti (a továbbiakban: közreműködésre kötelezett).

A közreműködésre kötelezettet

  1. adatszolgáltatási kötelezettség,
  2. megjelenési kötelezettség, illetve
  3. nyilatkozattételi kötelezettség

terheli. §

Fontos tudni, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendvédelmi szervek. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya kormánytisztviselőkből, hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből és közalkalmazottakból áll. A hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a közalkalmazotti jogviszony részletes szabályait külön törvények állapítják meg.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központba az együttműködő szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók vezényelhetőek, a kormánytisztviselők kirendelhetőek.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz vezényelt állomány tagjának szolgálatteljesítési helyéül kijelölhető.

A hivatásos állomány:

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya határozatlan időtartamra létesített különleges szolgálati jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik.

Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgárral létesíthető, aki rendelkezik a szolgálati beosztásához előírt iskolai végzettségi és szakképesítési, egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételekkel, megfelel a miniszter által meghatározott további követelményeknek, valamint hozzájárul a szolgálati jogviszony létesítése és fenntartása céljából lefolytatandó biztonsági ellenőrzéshez és az ellenőrzés kockázati tényezőt nem tár fel.

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja

  1. állampolgári jogait a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény és a szolgálati jogviszonyra vonatkozó külön törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja;
  2. civil szervezetbe történő belépési szándékát köteles előzetesen a főigazgatónak bejelenteni, a főigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti (összeférhetetlenség);
  3. nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné;
  4. munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a főigazgató előzetes engedélyével létesíthet; az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint akkor kell megtagadni, ha a jogviszony létesítése a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, ha a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre adhat alkalmat, illetve, ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

Közalkalmazotti állomány:

A közalkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan feladatköröket látnak el, amelyekben - a különös követelményeket támasztó - hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.

A nemzetbiztonsági szolgálatoknál kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létrehozásával vagy fenntartásával összefüggésben lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott minősített adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába foglalja a minősített adat megőrzését és védelmét is. A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszűnése után is terheli. §

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok általános feladatai:

  1. végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek, eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttműködhetnek egymással és más szervekkel;
  2. ellátják a rendkívüli állapottal, a szükségállapottal, a megelőző védelmi helyzettel, a terrorveszélyhelyzettel, a váratlan támadással és a veszélyhelyzettel összefüggő, törvényben meghatározott feladatokat;
  3. ellátják e törvény keretei között a Kormány, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter vagy a honvédelemért felelős miniszter által meghatározott feladatokat;
  4. gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a közalkalmazottak szakirányú képzéséről. §

A terrorvészhelyzet: az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kivételével - a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek. Ilyen megállapodást nem lehet olyan személlyel kötni, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta. A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok megtérítik azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. §

Ugrás vissza...