Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Alkotmánybíróság

Létrehozva: 2010. február 5.
Módosítás: 2010. február 11.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

Alkotmánybíróság

Kapcsolat a hivatallal

Alkotmánybíróság

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


Az Alkotmánybíróságról
Az Alkotmánybíróság jogállása
Az Alkotmánybírák
Az Alkotmánybíróság feladata

Az Alkotmánybíróságról

Az Alkotmánybíróság jogelődje hazánkban az 1984 óta működő Alkotmányjogi Tanács volt, amelynek hatásköre csupán a normakontrollt foglalta magában. E szerv munkáját működésének megkezdésétől folyamatosan több, jogos kritika érte. Ennek oka részben a hatásköri korlátok (pl. Országgyűlés által alkotott jogszabállyal szembeni intézkedésre a hatásköre nem terjedt ki), az eljárást indítványozók viszonylag szűk köre, továbbá személyi összetétele. Az Alkotmányjogi Tanács működését befolyásoló társadalmi, politikai viszonyok miatt ennek az egyetlen hatásköri feladatának sem tudott maradéktalanul eleget tenni.

Az Alkotmánybíróság létrehozásáról a rendszerváltás előtti Országgyűlés határozott még 1989 januárjában. Az Alkotmánybíróság szervezetéről, hatásköréről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú egyeztető tárgyalásokon született megállapodás és döntés. A tárgyalásokon rögzített álláspontoknak megfelelően került sor az Alkotmány módosítására, mely beiktatta az Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket.

Az Alkotmánybíróság jogállása

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.

Az Alkotmánybíróság székhelye Budapest. Az Alkotmánybíróság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet. Az Alkotmánybíróság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Alkotmánybíróság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél. §

Az Alkotmánybírák

Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. §

Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek van alárendelve.

Az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki

  1. jogász végzettséggel rendelkezik,
  2. 45. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be, és
  3. kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik. §

Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással, kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, ha az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Az Alkotmánybíróság tagja a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat. §

Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik

  1. a megbízatási időtartam leteltével,
  2. halállal,
  3. lemondással,
  4. összeférhetetlenség miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával,
  5. ha az Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
  6. felmentéssel vagy
  7. kizárással. §

Az Alkotmánybíróság feladata

Az Alkotmánybíróság

  1. az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;
  2. bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját és megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
  3. alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját és megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
  4. alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját és megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést;
  5. a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját és megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
  6. vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését és megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
  7. az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. §

Mindaddig azonban, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság

  1. a központi költségvetésről,
  2. a központi költségvetés végrehajtásáról,
  3. a központi adónemekről,
  4. az illetékekről és járulékokról,
  5. a vámokról, valamint
  6. a helyi adók központi feltételeiről

szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag

  1. az élethez és az emberi méltósághoz való joggal,
  2. a személyes adatok védelméhez való joggal,
  3. a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy
  4. a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal

összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. §

Ugrás vissza...