Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Magyarország bíróságai

KI A(z) Magyarország bíróságai intézményei

?

Létrehozva: 2010. január 19.
Módosítás: 2012. március 2.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A bíróságok szervezete
Törvényszék
Ítélőtábla
Legfelsőbb Bíróság
A bíróságok feladatai
A bíróságok igazgatása
A bíróságok igazgatásának felügyelete
A bíróvá válás feltételei, a bírói függetlenség
A népképviselet elvének érvényesülése a bíróságokon

A bíróságok szervezete

Magyarországon 2012. január 1-jétől az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

  1. a Kúria,
  2. az ítélőtábla,
  3. a törvényszék,
  4. a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság), valamint
  5. a közigazgatási és munkaügyi bíróság. §

A járásbíróság első fokon jár el. A járásbíróságot elnök vezeti. §

A közigazgatási és munkaügyi bíróság első fokon jár el

  1. a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti,
  2. a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint
  3. a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságot elnök vezeti. §

Törvényszék

A törvényszék - a törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. A törvényszéket az elnök vezeti.

A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - a külön törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el. §

Ítélőtábla

A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényben meghatározott székhelyeken (Budapesten, Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Győrben) és illetékességgel ítélőtábla működik. §

Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Az ítélőtáblát az elnök vezeti.

Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek. §

Legfelsőbb Bíróság

A legfőbb bírói szerv a Kúria. A Kúriát az elnök vezeti.

A Kúria

  1. elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
  2. elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
  3. a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
  4. joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
  5. elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé,
  6. dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
  7. dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és
  8. eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint elvi közzétételi tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek. §

A bíróságok feladatai

A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Bíróság dönt

  1. büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;
  2. a közigazgatási határozatok törvényességéről;
  3. az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;
  4. a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

A Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. §

A bíróságok igazgatása

A bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit, és az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége feletti felügyeletet az Országos Bírói Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke látja el. § Az OBH elnökét az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül 9 évre választja meg a képviselők kétharmadának szavazatával. §, §

A bíróságok igazgatásának felügyelete

A bíróságok központi igazgatásának felügyeletét az Országos Bírói Tanács látja el, melynek létszáma 15 fő. Tagjai: a Kúria elnöke, továbbá 14 bíró. Az OBT a felügyeleti feladatai mellett közreműködik a bíróságok igazgatásában. §

A bíróvá válás feltételei, a bírói függetlenség

Magyarországon a bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységük vonatkozásában nem utasíthatók. §

A bíró szolgálati viszonya - pályázatot követően - kinevezéssel jön létre. A bírót a köztársasági elnök nevezi ki. §

Magyarországon bíróvá az a harmincadik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki

  1. magyar állampolgár,
  2. nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,
  3. egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
  4. a jogi szakvizsgát letette,
  5. vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz,
  6. legalább egy évig
    • bírósági titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként dolgozott,
    • kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott,
    • korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött,
    • nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott,
  7. a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.

Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,

  1. aki büntetett előéletű,
  2. aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
  3. aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította
    • szándékos bűncselekmény miatt kiszabott ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
    • szándékos bűncselekmény miatt kiszabott öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
    • szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
    • szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
    • szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
    • gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
    • gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
    • gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
  4. akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
  5. akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
  6. akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
  7. akit bíróként, ügyészként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, végrehajtóként, közalkalmazottként, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, alügyészként, ügyészségi fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
  8. akinek a részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást vagy olyan más pénzbeli ellátást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani,
  9. aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárnak megfelelő életkort. §, §

A népképviselet elvének érvényesülése a bíróságokon

A bíróságokon az ítélkezési folyamatban nem hivatásos bírák, ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak. § Ülnöknek az a 30. évét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem. §

A járásbíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes helyi önkormányzat, illetve települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, a törvényszék, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), illetve megyei jogú városi képviselő-testület és a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A Budapest területén működő járásbíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti helyi önkormányzatok és települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. Olyan járásbíróság esetén, amelynek székhelye nem az illetékességi területén helyezkedik el, az ülnököket az illetékességi terület szerinti megyei képviselő-testület és a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. §

Ugrás vissza...