Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Létrehozva: 2006. március 30.
Módosítás: 2018. november 10.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A közigazgatási munkaügyi bíróságok jogállása
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatásköre
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége

A közigazgatási munkaügyi bíróságok jogállása

A megyékben és a fővárosban munkaügyi bíróság működik. § A közigazgatási és munkaügyi bíróságok előtti eljárás eltér a polgári ügyekben jellemző, járásbíróságokon érvényesülő ítélkezési szabályoktól, így például ezen perek egy részében a bíró ülnökök közreműködésével dolgozik.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságot az elnök vezeti. A közigazgatási és munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban az elnöke az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon. §

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatásköre

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok első fokon járnak el:

  1. a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti,
  2. a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint
  3. a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. §

A polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) értelmében a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a Pp. hatálya alá tartozó perek közül a munkaügyi perek. §

Munkaügyi peren

  1. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján létesített,
  2. a közalkalmazotti,
  3. - törvényben foglalt kivételekkel - a szolgálati,
  4. a közfoglalkoztatási,
  5. a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses,
  6. a szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő,
  7. a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő,
  8. a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési

jogviszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) származó pert kell érteni.

A fentieken túl munkaügyi per az Mt. 285. § (1) bekezdése szerinti további munkajogi igény érvényesítésével kapcsolatos per is. §

A munkaügyi per csak a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő, a Pp. hatálya alá tartozó ügyben előterjesztett keresettel kapcsolható össze. §

Ha valamelyik pertársra, illetve kereseti kérelem elbírálására a munkaügyi perben eljáró bíróságnak, míg a többi pertársra, illetve kereseti kérelemre a járásbíróságnak vagy törvényszéknek van hatásköre, a per a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett. §

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.) értelmében a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások tartoznak, amelyek elbírálását törvény nem utalja a törvényszék vagy a Kúria hatáskörébe.

A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével a törvényszék hatáskörébe tartozik

  1. törvény eltérő rendelkezésének hiányában a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal,
  2. a vasúti igazgatási szerv,
  3. a légiközlekedési hatóság és
  4. a Magyar Nemzeti Bank

közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per.

A törvényszék dönt

  1. a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban,
  2. a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos bírósági eljárásban,
  3. a minősített adatok megismerésével kapcsolatos perben, továbbá
  4. a köztestületi jogvitában.

A Kúria hatáskörébe tartozik

  1. a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás,
  2. a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás és
  3. az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárás. §

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékességi területe egy-egy megyére, valamint a fővárosra terjed ki. §

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége munkaügyi perekben az alábbiak szerint alakul:

  1. munkaügyi perben a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is megindíthatja;
  2. munkaügyi perben a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett megindíthatja azon közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett. §

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége közigazgatási perekben az alábbiak szerint alakul:

Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult. Ha a vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult.

A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye

  1. ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekvésének a helye;
  2. tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye;
  3. az 1-2. pontban meghatározottak kivételével, az országos illetékességgel eljáró területi államigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye -, ennek hiányában a közigazgatási szerv székhelye;
  4. a fővárosi székhelyű, de elsősorban Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megye;
  5. mulasztás esetében - az 1-3. pontban meghatározottak kivételével - a közigazgatási szerv székhelye.

A perre az alábbi bíróság illetékes:

  1. a Budapest főváros területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;
  2. a Nógrád megye és Pest megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;
  3. a Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;
  4. a Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;
  5. a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;
  6. a Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;
  7. a Bács-Kiskun megye, a Békés megye, és Csongrád megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;
  8. a Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

A társadalombiztosítási, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással vagy támogatással kapcsolatos perre az a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye -, ennek hiányában a közigazgatási szerv székhelye található.

A közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perre a szerződés megkötésének helye szerint a fenti felsorolás keretében meghatározott bíróság illetékes. A főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes bíróság a mellékkötelezettel szembeni igény elbírálására is illetékes.

Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg, a perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási szerződés egyedileg megtárgyalt szerződési rendelkezésében kiköthetik valamely, a fenti felsorolás keretében meghatározott közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességét. E bíróság - törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos valamennyi perre kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódra is.

Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyben, amelyre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét.

A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a munkavégzés helye szerinti bíróság illetékes. A természetes személy felperes a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.

Több illetékes bíróság közül az a bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként benyújtották, illetve továbbították.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szembeni fellebbezés elbírálására, továbbá a Kp. 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. §

Ugrás vissza...