Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Létrehozva: 2006. március 30.
Módosítás: 2016. július 11.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A közigazgatási munkaügyi bíróságok jogállása
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatásköre
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége

A közigazgatási munkaügyi bíróságok jogállása

A megyékben és a fővárosban munkaügyi bíróság működik. § A közigazgatási és munkaügyi bíróságok előtti eljárás eltér a polgári ügyekben jellemző, járásbíróságokon érvényesülő ítélkezési szabályoktól, így például ezen perek egy részében a bíró ülnökök közreműködésével dolgozik.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságot az elnök vezeti. A közigazgatási és munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban az elnöke az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon. §

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatásköre

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok első fokon járnak el §:

  1. a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben;
  2. a munkajogi igény (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 285. § (1) bekezdése határozza meg) érvényesítése, valamint a közalkalmazotti, a kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közszolgálati, a szolgálati és a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyból származó perekben §;
  3. a munkaügyi ellenőrzés és a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztésével kapcsolatosan hozott határozat, az Országos Érdekegyeztető Tanács, illetve az ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével, az abban való részvétel, illetve gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv és a társadalombiztosítási szervek határozatainak felülvizsgálata, továbbá a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata során. §

A polgári perrendtartásról szóló törvény alapján közigazgatási határozatnak minősül

  1. a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott közigazgatási hatóság vagy vezetője által hatósági ügyben hozott határozat, valamint a hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése miatt végrehajtást elrendelő végzés,
  2. a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata,
  3. más szervnek, szervezetnek vagy személynek az a határozata, amely nem tartozik az a) pont hatálya alá, de felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli. §

A polgári perrendtartásról szóló törvény alapján a munkaügyi perre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:

  1. a munkajogi igény § érvényesítésével kapcsolatos, továbbá
  2. a közalkalmazotti,
  3. kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közszolgálati,
  4. szolgálati és
  5. a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági

jogviszonyból származó perben.

A munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított igény munkaügyi perben is érvényesíthető. §

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. §

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékességi területe egy-egy megyére, valamint a fővárosra terjed ki.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége közigazgatási perekben és nemperes eljárásokban az alábbiak szerint alakul:

  1. Ha más bíróság kizárólagos illetékessége meghatározva nincs, vagy törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg.
  2. Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki (megye alatt értve a fővárost is), a bíróság illetékességét - bizonyos kivételekkel - a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapítja meg; jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében az a bíróság illetékes, ahol a szervezet belföldi székhelye található.
  3. Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat tárgya valamely ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve valamely ingatlanra vonatkozó jogviszony, a pert az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt kell megindítani.
  4. Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat valamely bejelentéshez vagy engedélyhez kötött, illetve azzal kapcsolatos tevékenységre vonatkozik, az a bíróság illetékes, ahol e tevékenységet gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják.
  5. Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki (megye alatt értve a fővárost is), de a felperesnek nincsen belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, és az illetékes bíróság a fenti szabályok alapján sem állapítható meg, a perben az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes bíróság jár el.
  6. A Magyarország területére történő beutazásra és az ott való tartózkodásra vonatkozó ügyekben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben az illetékességet az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapozza meg. Ha az eljárt hatóság székhelye alapján az illetékesség nem állapítható meg, a perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
  7. Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed - bizonyos kivételekkel - a perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
  8. Ha ugyanazon közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt több bíróság előtt indítanak pert, az az illetékes bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként továbbították. §

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékességét munkaügyi perekben meghatározza

  1. a munkáltató székhelye, vagy a munkavégzés helye (a munkaviszonnyal kapcsolatban keletkezett jogvitákban) §;
  2. a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye - (a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben). §
Ugrás vissza...