Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Kúria

KI A(z) Legfelsőbb Bíróság intézményei

?

Létrehozva: 2006. március 30.
Módosítás: 2014. május 15.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

Legfelsőbb Bíróság

Kapcsolat a hivatallal

Kúria

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A Kúria jogállása
A Legfelsőbb Bíróság hatásköre
A jogegységi eljárás

Magyarországon 2012. január 1-től az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

  1. a Kúria,
  2. az ítélőtábla,
  3. a törvényszék,
  4. a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság), valamint
  5. a közigazgatási és munkaügyi bíróság. §.

A Kúria jogállása

A Kúria Magyarország legfőbb bírósági szerve §. A Kúria jogi személy, székhelye Budapest, és az elnök vezeti. §

A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. §

A Kúria elnökét mint hivatásos bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. A Kúria elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg. §.

A Legfelsőbb Bíróság hatásköre

A Kúria

  1. elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
  2. elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
  3. a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
  4. joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
  5. elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé,
  6. dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
  7. dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és
  8. eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben. §.

A jogegységi eljárás

A Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. §

Jogegységi eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha:

  1. a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy
  2. a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől. §

Ez utóbbi esetben a Kúria tanácsa kezdeményezi a jogegységi eljárást, és amíg a jogegységi határozat meg nem születik, az alapeljárást felfüggeszti §.

Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt

  1. a Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtábla elnöke,
  2. a Kúria eltérni kívánó tanácselnöke vagy
  3. a legfőbb ügyész

indítványozza. §

A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, továbbá összevont közigazgatási-munkaügyi szakágú jogegységi tanács (a továbbiakban: jogegységi tanács) működik. A jogegységi tanácsot a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője vagy kollégiumvezető-helyettese vezeti. A jogegységi tanács az elnökből és további 4 tagból áll, a tagokat a jogegységi tanács elnöke választja ki. §

A jogegységi határozat meghozatalát indítványozónak mindig meg kell jelölnie, hogy mely kérdésben és milyen okból kéri a tanács döntését, amely az ülését úgy tartja meg, hogy arra meghívja az indítványozót és a legfőbb ügyészt is §.

A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzé kell tenni. §.

Ugrás vissza...