Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Magyarország ügyészsége

KI A(z) Magyarország ügyészsége intézményei

?

Létrehozva: 2010. január 19.
Módosítás: 2012. március 2.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


Magyarország ügyészi szervezete
Az ügyészség feladatai
Az ügyészek jogállása
Az ügyészi függetlenség és a javadalmazás
Az ügyészi szervezet további tagjai és az ügyészi testületek

Magyarország ügyészi szervezete

Magyarország ügyészi szervei:

  1. a Legfőbb Ügyészség,
  2. a fellebbviteli főügyészségek,
  3. a főügyészségek,
  4. a járási ügyészségek. §

Az ügyészség független és csak a törvénynek alárendelt önálló alkotmányos szervezet. §

Az ügyészség feladatai

A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

A legfőbb ügyész és az ügyészség

  1. törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
  2. képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
  3. felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
  4. a közérdek védelmezőjeként Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. §

Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint; irányítja, felügyeli, illetve elvégzi a vádat előkészítő nyomozási eljárást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. §

Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség érdekében. Ha törvény másként nem rendelkezik, fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség. §

E feladatok teljesítése érdekében az ügyészség

  1. a büntetőeljárásról szóló törvényben (a továbbiakban: büntetőeljárási törvény) meghatározott ügyekben nyomoz (ügyészségi nyomozás);
  2. felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság az önállóan végzett nyomozást a törvény rendelkezéseit megtartva végezze (nyomozás feletti felügyelet);
  3. törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
  4. közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét; a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárási törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat;
  5. törvényességi felügyeletet lát el a büntetések, a mellékbüntetések, az intézkedések, a személyi szabadságot elvonó és azt korlátozó eljárási kényszerintézkedések, az utógondozás, valamint a bűnügyi, a szabálysértési, a körözési nyilvántartás és a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, továbbá közreműködik a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában;
  6. közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres és nemperes eljárásaiban);
  7. elősegíti, hogy a hatósági jogkört gyakorló, illetve bíróságon kívüli jogvitát intéző szervek a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák;
  8. kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak által és sérelmükre elkövetett bűncselekmények üldözésére, a fiatalkorúak ellen indult szabálysértési és büntetőeljárás különös szabályainak betartására; törvényben meghatározott esetekben közreműködik a kiskorúak jogainak érvényre juttatásában és eljárást kezdeményez a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében;
  9. ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat;
  10. teljesíti Magyarországnak az Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat;
  11. ellátja a tevékenysége körében okozott jogsértések és károk megtérítése miatt indított perekben való képviseletet. §

Az ügyészek jogállása

Az ügyészségi szolgálati viszony a kinevezéssel (megválasztással) és annak elfogadásával jön létre. §

Ügyésszé azt az egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. A katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen. E feltételeken túl az a személy nevezhető ki ügyésszé, aki a jogi szakvizsga letételét követően

  1. alügyészként, bírósági titkárként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként, az Országos Kriminológiai Intézetben kutatóként, nyomozó hatóságnál nyomozóként legalább egy évig ténylegesen dolgozott,
  2. a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. § a)-c) pontjában és 2. §-ában meghatározott, valamint az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálya alá tartozó szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben legalább egy évig ténylegesen dolgozott,
  3. ügyészként, alkotmánybíróként, bíróként működött,
  4. nemzetközi szervezetnél, az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet legalább egy évig ténylegesen folytatott.

Nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetve nem nevezhető ki ügyésznek az a személy,

  1. aki büntetett előéletű,
  2. aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
  3. aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította, amíg a bűnügyi nyilvántartásból nem törlik
    • szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
    • szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
    • szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
    • szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
    • szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
    • gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
    • gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
    • gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
  4. akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
  5. akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
  6. akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig,
  7. akit ügyészként, bíróként, kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, végrehajtóként, közalkalmazottként, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, alügyészként és fogalmazónként, ügyvédként, ügyvédjelöltként, közjegyzőként, közjegyző helyettesként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
  8. közjegyzőként, közjegyző helyettesként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
  9. aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét megszegte.

Nem nevezhető ki ügyésznek az a személy sem,

  1. akinek a részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást vagy olyan más pénzbeli ellátást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani vagy
  2. aki betöltötte az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt. §

A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. § A legfőbb ügyész a megválasztása után az Országgyűlés előtt esküt tesz. §

Az ügyészi függetlenség és a javadalmazás

Az ügyész nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester és állami vezető. Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati jogviszonyát, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

Az ügyész a tisztsége ellátásán kívül nem folytathat kereső tevékenységet, kivéve a tudományos és oktatói (edzői, versenybírói, játékvezetői), művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, továbbá a lektori és szerkesztői, műszaki alkotó munkát és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti függetlenségét és pártatlanságát, valamint nem akadályozza hivatali kötelezettségei teljesítését.

Az ügyész nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja.

Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszony munkaidejét egészben vagy részben érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes hozzájárulásával létesíthet. A hozzájárulás megtagadása miatt jogvita nem kezdeményezhető.

Az ügyészségi szolgálati viszony munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az ügyész köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony létesítését megtiltja, ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszony alapján betöltött munkakörével e törvény rendelkezései szerint összeférhetetlen.

Az ügyész nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. §

Az ügyészt hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő - az igazságszolgáltatásban, a törvényesség biztosításában betöltött szerepéhez méltó - javadalmazás illeti meg. §

Az ügyészi szervezet további tagjai és az ügyészi testületek

Ügyészségi alkalmazottak: §

  1. az ügyész;
  2. az alügyész;
  3. az ügyészségi fogalmazó;
  4. az érdemi feladatot végző ügyintéző (tisztviselő);
  5. az ügyviteli feladatot végző foglalkoztatott (írnok);
  6. a fent nem említett más ügyészségi dolgozó (fizikai alkalmazott).

Ügyészi testületek: §

  1. az ügyészségi alkalmazottak tanácsa,
  2. az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa,
  3. az összügyészi értekezlet, valamint
  4. az ügyészi tanács.
Ugrás vissza...