Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Főügyészségek

KI A(z) Megyei (fővárosi) főügyészségek intézményei

?

Létrehozva: 2006. március 30.
Módosítás: 2017. március 17.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


Az ügyészek alapvető jogai és kötelességei
Az ügyészek alárendeltsége
A nyomozás feletti felügyelet és az ügyészségi nyomozás
Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban
A megyei főügyészségek és illetékességi területeik
A főügyészek feladatköre
Központi Nyomozó Főügyészség

A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint

  1. jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
  2. képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
  3. felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
  4. törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. §

Magyarország ügyészi szervei:

  1. a Legfőbb Ügyészség,
  2. a fellebbviteli főügyészségek,
  3. a főügyészségek,
  4. a járási ügyészségek. §

A fővárosban, valamint minden megyében működik főügyészség. §

Az ügyészek alapvető jogai és kötelességei

Az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak munkájuk során és magatartásukban az Alaptörvényt és a jogszabályokat kötelesek megtartani.

Az ügyészek a törvényekben előírtaknak megfelelően, következetesen és méltányosan járnak el, ügyészi kötelezettségeiket legjobb szaktudásuk szerint teljesítik. E körben az ügyész

  1. a tisztességes és hatékony bűnüldözés megvalósítása, a jogsértések megelőzése, a törvényesség biztosítása és az emberi jogok védelme érdekében nemzeti és nemzetközi szinten együttműködik a bíróságokkal, a nyomozó hatóságokkal, a büntető jogszabályok végrehajtásában közreműködő egyéb szervekkel, a bűnmegelőzést szolgáló kormányzati, közigazgatási és más szervekkel, a tudomány képviselőivel, a védőkkel, ügyvédi kamarákkal, jogvédő szervezetekkel;
  2. az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával, a jogi előírásoknak megfelelően és a kölcsönös segítségnyújtás szellemében teljesíti más államok ügyészi szerveinek vagy más bűnüldöző hatóságainak megkereséseit;
  3. az arra jogosult szerveknek adott tájékoztatás, vélemény adása során tárgyilagos és szakszerű véleményt ad;
  4. mérlegelési jogkörét pártatlanul, méltányosan, a törvények megtartása mellett, külső befolyástól mentesen gyakorolja. §.

Az ügyészek alárendeltsége

Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, számukra utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat.

Az ügyészi szervek közül

  1. a Legfőbb Ügyészség a fellebbviteli főügyészségeket és a főügyészségeket,
  2. a főügyészség a járási és a járási szintű ügyészségeket

irányítja.

Felettes ügyészség

  1. a Legfőbb Ügyészség az összes ügyészi szerv;
  2. a főügyészség a megye (főváros) területén működő járási ügyészségek

tekintetében. §

Ha jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás eltérően nem rendelkezik, felettes ügyész

  1. a Legfőbb Ügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a más vezető beosztású ügyész;
  2. a fellebbviteli főügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a fellebbviteli főügyész, továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a Legfőbb Ügyészség ügyésze, a fellebbviteli főügyészhelyettes és a fellebbviteli főügyészség osztályvezető ügyésze;
  3. a főügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főügyész, továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a Legfőbb Ügyészség ügyésze, a főügyészhelyettes és a főügyészségi osztályvezető (csoportvezető) ügyész;
  4. a járási ügyészségen: a c) pontban említett ügyész, valamint a vezető ügyész, továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a főügyészségi ügyész és a vezetőhelyettes ügyész, illetve az osztályvezető ügyész és a csoportvezető ügyész. §

A felettes ügyész az alárendelt ügyészeket utasíthatja, tőlük bármely ügy elintézését saját hatáskörébe vonhatja, illetve az ügy elintézésére más - alárendelt - ügyészt jelölhet ki. §

A nyomozás feletti felügyelet és az ügyészségi nyomozás

Az ügyész köteles biztosítani

  1. minden, a hivatali tevékenysége során tudomására jutott bűncselekmény következetes üldözését; továbbá
  2. hogy senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától, senkit törvénytelen jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen.

A bűnözés elleni küzdelem érdekében az ügyész összehangolt intézkedéseket kezdeményezhet a nyomozó hatóságoknál, illetve más érdekelt szerveknél. §

Az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett

  1. nyomozást végeztet;
  2. felügyeli a nyomozó hatóság önálló nyomozását; illetve
  3. a büntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben a nyomozást maga végzi. §

Közvádlóként az ügyész dönt a vádemelésről, vagy az eljárás más, a büntetőeljárási törvényben meghatározott módon történő befejezéséről. §

Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban

Az ügyész az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét a büntetőbíróságok előtt, egyúttal közreműködik abban, hogy a bíróságok határozatai megfeleljenek az Alaptörvénynek és a törvényeknek.

E feladat megvalósítása érdekében az ügyész

  1. a büntetőügyekben a tárgyaláson képviseli a vádat, a váddal rendelkezhet;
  2. a bíróság döntése előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt tehet;
  3. gyakorolja a büntetőeljárási törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat. §

A megyei főügyészségek és illetékességi területeik

A megyei főügyészségek, melyek élén a megyei főügyész áll, illetékességi területe a megyékre, a Fővárosi Főügyészségé, melynek vezetője a fővárosi főügyész pedig a fővárosra terjed ki. §

A főügyészek feladatköre

A főügyész a jogszabályok, az irányító intézkedések és a Legfőbb Ügyészségtől kapott utasítások alapján vezeti a főügyészséget; irányítja, felügyeli és ellenőrzi az alárendelt járási és járási szintű ügyészségek tevékenységét.

A főügyész

  1. a legfőbb ügyész jóváhagyásával meghatározza a főügyészség és az alárendelt járási és járási szintű ügyészségek szervezeti felépítését,
  2. e jóváhagyás után kiadja a főügyészség ügyrendjét, abban megállapítja a főügyészhelyettesek és a főügyészség szervezeti egységeinek feladatkörét,
  3. dönt a kizárólagos hatáskörébe utalt, illetőleg a magához vont ügyekben,
  4. a gazdálkodást szabályozó külön legfőbb ügyészi utasítás szerint gazdálkodik a főügyészség részére megállapított költségvetési előirányzattal, ezen belül kötelezettségvállalásra, utalványozásra, szakmai teljesítésigazolásra jogosult, gondoskodik a használatba adott vagyon rendeltetésszerű működtetéséről, védelméről,
  5. felelős a főügyészség kezelésében álló közérdekű adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségek teljesítéséért,
  6. ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,
  7. gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,
  8. biztosítja az ügyészségi testületek működési feltételeit, összehívja az összügyészi értekezletet,
  9. biztosítja az érdek-képviseleti szervek jogainak gyakorlását,
  10. felelős a főügyészség működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartások vezetéséért és adatok szolgáltatásáért.

A főügyész hatáskörébe tartozik különösen:

  1. a főügyészség hatáskörébe tartozó ügyekben a legfőbb ügyészhez, továbbá - a legfőbb ügyész által meghatározott körben - az alapvető jogok biztosához intézett iratok kiadmányozása,
  2. a Legfőbb Ügyészséghez, a fellebbviteli főügyészekhez, valamint a főügyészekhez intézett iratok kiadmányozása,
  3. körlevél kiadása,
  4. általános, szakági és célvizsgálat elrendelése,
  5. a főügyészség illetékességi területén működő ügyészek szakági beosztásának a munkáltató egyoldalú intézkedésével vagy kinevezés-módosítással, kivételes esetben, az érintett legfőbb ügyész helyettesek véleményének ismeretében, a legfőbb ügyész engedélyével történő ideiglenes vagy végleges megváltoztatása,
  6. a főügyészségi ügyészségi alkalmazottak feladatkörének - a fellebbviteli főügyészség részére pénzügyi, számviteli, gondnoki, munkavédelmi és tűzvédelmi feladatot ellátó ügyészségi alkalmazottak esetében a fellebbviteli főügyésszel egyetértésben történő - meghatározása, valamint kiadmányozási jogkörüknek a megállapítása,
  7. a főügyészség informatikai feladatot ellátó ügyészségi alkalmazottai feladatkörének az Informatikai Főosztály vezetőjével - az 53. § (3) bekezdésében foglalt esetben a fellebbviteli főügyésszel is - egyetértésben történő meghatározása,
  8. a főügyészség személyügyi és továbbképzési tervének elkészítése,
  9. munkáltatói jogkör gyakorlása a hatáskörébe tartozó esetekben,
  10. a személyügyi, továbbképzési és igazgatási munka irányítása,
  11. a főügyészség létszámkeretén belül a főügyészség ügyészi létszámának - ideértve a járási és járási szintű ügyészségek összlétszámát is - megállapítására irányuló kezdeményezés, továbbá a járási és járási szintű ügyészségek létszámának megállapítása, valamint az irányítása és vezetése alá tartozó ügyészi szervek létszámával történő gazdálkodás,
  12. javaslattétel a legfőbb ügyészhez állami kitüntetésre, legfőbb ügyészi elismerésre; fellebbviteli főügyészi elismerésben részesítés,
  13. az alárendelt ügyészek kizárása tárgyában történő döntés,
  14. az alárendelt ügyészi szervek munkájának segítése, irányítása és ellenőrzése (instruálás); szakmai, illetőleg más hiányosság megállapítása esetén intézkedés annak megszüntetésére,
  15. az informatikai tevékenység, valamint a titkos ügykezelés irányítása és ellenőrzése, továbbá - a járási és járási szintű ügyészségekre is kiterjedően - a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek körének meghatározása és a vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos feladatok ellátása,
  16. külön utasításban foglaltak szerint sajtótájékoztatók tartása, a helyi hírközlő szervek részére hivatalos közlemény kiadása, illetve felhatalmazás megadása a főügyészségen folyamatban lévő vagy érdemben már befejezett ügyekről adandó tájékoztatást illetően.

A főügyész a főügyészség és az alárendelt járási és járási szintű ügyészségek működéséről - a legfőbb ügyész által az országgyűlési beszámolóhoz adott szempontok alapján - írásos beszámolót készít és azt évenként február 15-ig a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra felterjeszti. §

Központi Nyomozó Főügyészség

A Központi Nyomozó Főügyészség

  1. a legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, valamint a Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályának vezetője által hatáskörébe utalt ügyekben nyomozást folytat,
  2. katonai büntető ügyben ellátja a parancsnoki jogalkalmazással kapcsolatos törvényességi felügyeletet,
  3. az általa nyomozott ügyben meghozza az érdemi határozatot, és - ha a legfőbb ügyész másként nem rendelkezik - ellátja a vád képviseletét is.

A Központi Nyomozó Főügyészség országos illetékességgel látja el a hatáskörébe tartozó, illetőleg az arra jogosult által oda utalt ügyek nyomozását.

A Központi Nyomozó Főügyészség vezetésére és működésére a főügyészségekre vonatkozó szabályok irányadóak azzal az eltéréssel azonban, hogy

  1. a főügyész nem irányít, felügyel és ellenőriz alárendelt ügyészséget, ezért az e körben értelmezhetetlen hatásköröket értelemszerűen nem gyakorolhatja,
  2. büntetőjogi főügyészhelyettesen a Központi Nyomozó Főügyészség főügyész helyetteseit kell érteni,
  3. a főügyész körlevele és célvizsgálata kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészségre terjedhetnek ki. §
Ugrás vissza...