Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Legfőbb Ügyészség

KI A(z) Legfőbb Ügyészség intézményei

?

Létrehozva: 2006. március 30.
Módosítás: 2014. március 13.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A legfőbb ügyész jogállása
A legfőbb ügyész feladatköre
A Legfőbb Ügyészség szervezete

A legfőbb ügyész jogállása

A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

A legfőbb ügyész és az ügyészség

  1. törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
  2. képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
  3. felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
  4. a közérdek védelmezőjeként Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. §

A Magyar Köztársaság legmagasabb szintű ügyészi testülete a Legfőbb Ügyészség, melynek székhelye Budapesten van. Élén a legfőbb ügyész áll, akit az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választ kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. § A legfőbb ügyész a megválasztása után az Országgyűlés előtt esküt tesz. § Munkáját helyettes segíti, akit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül. § A legfőbb ügyész helyettes a köztársasági elnök előtt, a többi ügyész pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt tesz esküt. §

A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni. §

A legfőbb ügyész feladatköre

Az ország ügyészi szervezetét vezető és irányító legfőbb ügyésznek meglehetősen széles - önállóan ellátható - jogköre van §. Ezek közül néhány fontosabb:

  1. kinevezi az ügyészeket; §
  2. tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés ülésein, valamint a Kúria teljes ülésein;
  3. bűncselekmény nyomozását bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hatáskörébe vonhatja, az ügyek ügyészségi nyomozása során más nyomozó hatóságok tagjai közreműködését - szolgálati, közszolgálati jogviszonyukat nem érintve - az országos vezető egyetértésével igénybe veheti;
  4. a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint a büntetőügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy a törvényesség érdekében jogorvoslatot nyújthat be a Kúriához;
  5. jogegységi eljárást kezdeményezhet a Kúria előtt, illetve a Kúria előtti jogegységi eljárásban gyakorolja törvényben meghatározott jogkörét;
  6. indítványozza közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a mentelmi jog felfüggesztését, illetve ha törvény az eljárás megindítását valamely szerv, személy hozzájárulásához köti, kezdeményezi a hozzájárulás megadását;
  7. jogszabály tervezetére - kivéve az önkormányzati rendelet tervezetét - véleményt nyilváníthat, az ügyészség jogállását, feladatkörét érintő jogszabályok tervezetére véleményt nyilvánít;
  8. törvény kezdeményezésére, illetve rendelet és közjogi szervezetszabályozó eszköz kibocsátására jogosult szervnél jogszabály, illetve közjogi szervezetszabályzó eszköz alkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését javasolhatja;
  9. kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetéstől számított 30 napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát;
  10. kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát;
  11. a Kúria előtti eljárásban a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve, saját kezdeményezésére, vagy bármely fél kérelmére kifejtheti, a Kúria felhívására kifejti szakmai véleményét akkor is, ha az ügyész az eljárásban nem vesz részt. A legfőbb ügyész véleményét, amely a Kúriát nem köti, az eljárásban részt vevő felekkel közölni kell. §

Ha a legfőbb ügyész az intézkedésben akadályoztatva van, vagy a legfőbb ügyészi tisztség nincs betöltve, jogkörét az előzetesen kijelölt legfőbb ügyész helyettes gyakorolja. §

A Legfőbb Ügyészség szervezete

A legfőbb ügyész közvetlen felügyelete alatt áll:

  1. a Kabinet,
  2. a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály,
  3. az Informatikai Főosztály
  4. a Gazdasági Főigazgatóság,
  5. a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály.

A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen felügyelete alatt áll:

  1. a Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály,
  2. a Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya,
  3. a Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya,
  4. a Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Önálló Osztálya.

A közjogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen felügyelete alatt áll:

  1. a Közérdekvédelmi Főosztály,
  2. a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya,
  3. a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály
  4. a Jogi Képviseleti Önálló Osztály,
  5. §.
  6. A legfőbb ügyész munkáját Tanácsadó Testület segíti. Tagjait a legfőbb ügyész kéri fel az ügyészség tevékenységében, a tudományos életben, a gyakorlati jogászi munkában kifejtett tevékenységükre figyelemmel. §
Ugrás vissza...