Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Állami Számvevőszék

Létrehozva: 2006. március 30.
Módosítás: 2014. május 30.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

Állam Számvevőszék

Kapcsolat a hivatallal

Állami Számvevőszék

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


Az Állami Számvevőszék jogállása és szervezete
Az ÁSZ személyi állománya és szervezete
Az ÁSZ feladat- és hatásköre

Az Állami Számvevőszék jogállása és szervezete

A hazai Állami Számvevőszék 1870-ben jött létre. Neve később, 1914-ben Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszékre (LÁSZ) módosult. Hasonlóan napjaink számvevőszékéhez, a LÁSZ is a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel és a közvagyonnal való gazdálkodást. Az állami vagyon és az államadósság ellenőrzése kapcsán vizsgálta az állami pénzalapokat és az állami költségvetési támogatásokat felhasználó szervezeteket. Elkészítette az állami költségvetés felhasználásáról szóló zárszámadást, és arról jelentést nyújtott be az Országgyűlésnek. A szervezetet 1949-ben megszüntették. Az Országgyűlés helyett mintegy negyven évig a kormány hatáskörébe került az állami ellenőrzés irányítása és központi szervezete (Állami Ellenőrzési Központ, Állami Ellenőrzési Minisztérium, Központi Népi Ellenőrzési Bizottság). A 1980-as években felgyorsuló társadalmi és politikai változások eredményeként az 1989. október 23-i alkotmánymódosítással jött létre újra a demokratikus intézményrendszer egyik meghatározó elemeként az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ). Az 1989. évi XXXVIII. törvény szabályozta részletesen az ÁSZ jogállását, feladatait és hatáskörét, illetve szervezetét, az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat. A számvevőszéki törvényben foglalt általános ellenőrzési felhatalmazást további törvények részletezik.

Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. §

Az ÁSZ személyi állománya és szervezete

Az ÁSZ személyi állománya elnökből, egy alelnökből, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, közszolgálati ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókból áll.

Az ÁSZ szervezetét az ÁSZ elnöke által kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. §

Az ÁSZ elnökét az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre választja. §

Az Országgyűlés a képviselők köréből nyolctagú jelölőbizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az ÁSZ elnökévé választhatók. Nem jelölhető az ÁSZ elnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be.

Az ÁSZ elnökének javasolt személyt az Országgyűlés számvevőszéki ügyekért felelős bizottsága meghallgatja. Az ÁSZ elnöke megválasztása után, hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz.

Az ÁSZ elnöke megbízatása lejártával újraválasztható. Ha újraválasztására nem kerül sor, az ÁSZ elnöke megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az Országgyűlés az ÁSZ új elnökét meg nem választja. §

Az ÁSZ elnökét az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. §

Az ÁSZ elnökének megbízatása megszűnik:

  1. a megbízatási időtartam leteltével,
  2. a 70. életév betöltésével,
  3. lemondással,
  4. összeférhetetlenség kimondásával,
  5. felmentéssel,
  6. kizárással,
  7. halállal. §

Az ÁSZ alelnökét az elnök nevezi ki tizenkét évre. Nem nevezhető ki az ÁSZ alelnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. Az ÁSZ alelnöke kinevezése után, hivatalba lépése alkalmával az elnök előtt esküt tesz.

Az ÁSZ alelnökének megbízatása megszűnik:

  1. a megbízatási időtartam leteltével,
  2. a 70. életév betöltésével,
  3. lemondással,
  4. összeférhetetlenség megállapításával,
  5. felmentéssel,
  6. kizárással,

halállal. §

Számvevő az ÁSZ feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, vagy ellenőrzési és azt támogató érdemi feladatot ellátó, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. A számvevőt az ÁSZ elnöke nevezi ki, a jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Eltérő rendelkezés hiányában a jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. §

Az ÁSZ feladat- és hatásköre

Az ÁSZ törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az ÁSZ ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. §

Az ÁSZ

  1. ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független,
  2. általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését,
  3. az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését,
  4. megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet,
  5. jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. §

Feladatkörében az ÁSZ

  1. köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján,
  2. ellenőrzést végezhet a Kormány felkérésére,
  3. a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére, amelynek Magyarország tagja, továbbá az Országgyűlés vagy a Kormány által vállalt nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére - díjazás ellenében is - ellenőrzést folytathat, ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet végezhet belföldön és külföldön. §

Az ÁSZ az Országgyűlés számára véleményt ad a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességéről és célszerűségéről.

Az ÁSZ az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzi a központi költségvetési fejezetet irányító szerv és a fejezetbe sorolt költségvetési szervek működését, a fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, valamint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és ezek társulása gazdálkodását.

Az ÁSZ az államháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenőrzi a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket (intézményeket), valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, az egyesületeknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban - ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történő átutalását - vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető.

Az ÁSZ a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése keretében

  1. ellenőrzi az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását;
  2. ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását.

Az ÁSZ ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. A központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében az ÁSZ ellenőrzése kiterjed

Az ÁSZ ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az ÁSZ azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatának megfelelően működik-e.

Az ÁSZ - törvény rendelkezéseinek megfelelően - törvényességi szempontok szerint ellenőrzi

a pártok gazdálkodását,

a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználását,

az egyházi jogi személyek vagy azok nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység végzésére létrehozott, a bevett egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel nem rendelkező intézménye részére az államháztartásból nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználását, valamint

a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait.

Az ÁSZ feladatkörében elemzéseket és tanulmányokat készíthet. Az ÁSZ az elnök feladataihoz kapcsolódóan elemzéseket és tanulmányokat készít, ezek rendelkezésre bocsátásával segíti a Költségvetési Tanácsot feladatai ellátásában. §

Az ÁSZ elnöke részt vesz

  1. az ÁSZ jogállását, feladatkörét érintő,
  2. az államháztartás működési rendjéről, és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló,
  3. az államháztartás számviteli rendjével kapcsolatos

jogszabályok előkészítésében. §

Ugrás vissza...