Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gazdasági Versenyhivatal

Létrehozva: 2006. március 30.
Módosítás: 2017. szeptember 4.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

Gazdasági Versenyhivatal

Kapcsolat a hivatallal

Gazdasági Versenyhivatal

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A Gazdasági Versenyhivatal jogállása és szervezete
Jogorvoslat
A GVH feladat- és hatásköre

A Gazdasági Versenyhivatal jogállása és szervezete

A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) autonóm államigazgatási szerv, amely ellátja:

  1. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) és a külön törvényben meghatározott versenyfelügyeleti és egyéb feladatokat, valamint
  2. mindazokat a feladatokat, amelyeket az Európai Unió joga a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utal. §

A GVH feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A GVH számára feladatot csak törvény írhat elő. §

A GVH élén az elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, munkáját a köztársasági elnök által szintén hat évre kinevezett elnökhelyettesek segítik. §

Az elnök egyebek mellett:

  1. vezeti és képviseli a GVH-t;
  2. megállapítja annak szervezeti és működési szabályzatát, illetve jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza a GVH létszámkeretét és kiadmányozási rendjét;
  3. gyakorolja - a Tpvt.-ben meghatározott kivételekkel - a munkáltatói jogokat a GVH elnökhelyettesei, a Versenytanács tagjai, valamint a GVH köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői és munkavállalói felett, ellátja a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat §;
  4. külön felkérés alapján az Országgyűlésnek a gazdasági versenyt érintő kérdésekben szakvéleményt ad;
  5. évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának a GVH tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül;
  6. a Kormány ülésén a GVH feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor tanácskozási joggal vesz részt;
  7. irányítja a GVH versenykultúrát és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúráját fejlesztő tevékenységét. §

A GVH elnöke a GVH-nak a magyarországi és európai uniós versenykultúra fejlesztése, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében létrehozott szervezeti egységét az alapító határozatban önálló jogi személyiséggel ruházhatja fel. §

A Versenytanács a GVH szervezeti keretei között működő döntéshozó testület, amely

  1. határozatot hoz a versenyfelügyeleti eljárás során §,
  2. a teljesítési határidő eredménytelen eltelte után haladéktalanul, külön végzéssel, hivatalból elrendeli a versenyfelügyeleti eljárás során hozott döntések végrehajtását §,
  3. tárgyaláson kívül elbírálja a vizsgáló végzése ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet. §

A Versenytanács elnökből és tagokból áll. A Versenytanács elnöke és tagjai döntéshozataluk során függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, döntéseik meghozatalával összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. §

A GVH egyik elnökhelyettesét a köztársasági elnök bízza meg a Versenytanács elnöki teendőinek ellátásával. § A Versenytanács tagjait szintén a köztársasági elnök nevezi ki - a GVH elnökének javaslatára - hat évre. §

Ha a Tpvt. eltérően nem rendelkezik, a vizsgálati szakaszban a vizsgáló, a versenytanácsi eljárásban az eljáró versenytanács hozza meg a döntéseket és teszi meg a szükséges egyéb intézkedéseket. §

A vizsgáló a GVH feladat- és hatáskörében eljáró, ágazati vizsgálatban, bejelentéssel (az összefonódás-bejelentést is ideértve), illetve panasszal összefüggő eljárásban, továbbá versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálatot végző, illetve az eljárás eredményessége érdekében abban közreműködő köztisztviselő. §

Jogorvoslat

A vizsgáló végzésével szembeni fellebbezést, illetve az eljáró versenytanács végzésének bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet az ügyfél, illetve akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, valamint az, akivel a végzést törvény alapján közölni kell, a végzés közlésétől számított nyolc napon belül terjesztheti elő. A vizsgáló végzése ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül bírálja el. Az eljáró versenytanács az elbírálás során a következőképpen rendelkezhet: a vizsgáló végzését

  1. helybenhagyja,
  2. megváltoztatja,
  3. megsemmisíti, illetve
  4. a megsemmisítéssel egyidejűleg a vizsgálót új eljárásra utasítja.

Az eljáró versenytanács végzése elleni jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Törvényszék közigazgatási nemperes eljárásban bírálja el. §

A versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek, annak bírósági felülvizsgálata kérhető. A keresetlevelet az eljáró versenytanácsnál kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni.

Az eljáró versenytanács a keresetlevelet és az ügy iratait a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül továbbítja a bíróságnak. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait a keresetlevél beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell továbbítani a bíróságnak.

A bíróság a versenytanács határozatát megváltoztathatja. §

Az eljáró versenytanács határozata ellen benyújtott kereset alapján indult bírósági eljárás során - a Tpvt. 83. §-ában meghatározott eltérésekkel - a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. §

A GVH feladat- és hatásköre

A GVH fontosabb versenyfelügyeleti feladatait a Tpvt. határozza meg. §

Fontos tudni, hogy egyes versenyfelügyeleti feladatok a bíróságok hatáskörébe tartoznak, így például

  1. a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző tevékenységek (pl. hírnévsértés, üzleti titok megsértése, névutánzás, tisztességtelen bojkott felhívás) §;
  2. a megtévesztő összehasonlító reklám megállapítása, valamint ezzel összefüggésben a magatartási kódex ilyen magatartásra ösztönző voltának megállapítása (a GVH vagy bíróság jár el). §

Kérelemre indul a versenyfelügyeleti eljárás a nem engedélyköteles irányítás- vagy vagyonszerzés átmeneti időszakának (egyéves törvényi határidő) meghosszabbítása ügyében. §

Egyéb ügyekben az eljárás hivatalból indul. §

A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai:

  1. a vizsgálat és

A vizsgálati szakasz a vizsgáló Tpvt. 71. § (1) bekezdése szerinti jelentésének a Versenytanács elé terjesztéséig tart. Az eljáró versenytanács Tpvt. 72. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti döntése esetén a vizsgálati szakasz folytatódik; az eljáró versenytanács a vizsgálónak a vizsgálat lefolytatásának módja, iránya tekintetében javaslatot tehet a vizsgálat lezárását megelőzően is. §

Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki

  1. a GVH hatáskörébe tartozó jogsértő magatartást valósít meg, ide nem értve a Tpvt. VI. Fejezetében szabályozott magatartásokat,
  2. az eljáró versenytanács határozatában megtiltott összefonódást a tilalom ellenére végrehajtotta,
  3. nem teljesítette az összefonódásra vonatkozóan a határozatban előírt kötelezettséget, vagy az összefonódást az eljáró versenytanács határozatában előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtotta, illetve
  4. az összefonódást a Tpvt. 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtotta, akkor is, ha az eljáró versenytanács határozatában azt állapította meg, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon. §

Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását mellőzi vagy a bírságot csökkenti annak a vállalkozásnak a tekintetében, amely a Tpvt.-ben meghatározott módon feltárja a GVH-nak a Tpvt. 11. §-ába, illetve az EUMSz. 101. cikkébe ütköző kartellt vagy a közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló más megállapodást vagy összehangolt magatartást és az abban való részvételét.

A bírság kiszabását az eljáró versenytanács annak a vállalkozásnak a tekintetében mellőzi, amely elsőként nyújt be erre irányuló kérelmet és szolgáltat olyan bizonyítékot,

  1. amely a GVH-nak alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel kapcsolatban helyszíni kutatás végzésére kapjon előzetes bírói engedélyt, feltéve, hogy a GVH a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő információval a helyszíni kutatás bíróság általi engedélyezésének megalapozásához,
  2. amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a GVH még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítsa, és egyetlen vállalkozás sem felel meg az előző pontnak. §
Ugrás vissza...