Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gazdasági Versenyhivatal

Létrehozva: 2006. március 30.
Módosítás: 2018. november 28.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

Gazdasági Versenyhivatal

Kapcsolat a hivatallal

Gazdasági Versenyhivatal

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A Gazdasági Versenyhivatal jogállása és szervezete
Jogorvoslat
A GVH feladat- és hatásköre

A Gazdasági Versenyhivatal jogállása és szervezete

A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) autonóm államigazgatási szerv, amely ellátja:

  1. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) és a külön törvényben meghatározott versenyfelügyeleti és egyéb feladatokat, valamint
  2. mindazokat a feladatokat, amelyeket az Európai Unió joga a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utal. §

A GVH feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A GVH számára feladatot csak törvény írhat elő. §

A GVH élén az elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, munkáját a köztársasági elnök által szintén hat évre kinevezett elnökhelyettesek segítik. §

Az elnök egyebek mellett:

  1. vezeti és képviseli a GVH-t;
  2. megállapítja annak szervezeti és működési szabályzatát, illetve jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza a GVH létszámkeretét és kiadmányozási rendjét;
  3. gyakorolja - a Tpvt.-ben meghatározott kivételekkel - a munkáltatói jogokat a GVH elnökhelyettesei, a Versenytanács tagjai, valamint a GVH köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői és munkavállalói felett, ellátja a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat;
  4. irányítja a GVH versenykultúrát és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúráját fejlesztő tevékenységét §;
  5. külön felkérés alapján az Országgyűlésnek a gazdasági versenyt érintő kérdésekben szakvéleményt ad;
  6. évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának a GVH tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül;
  7. a Kormány ülésén a GVH feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor tanácskozási joggal vesz részt. §

A GVH elnöke a GVH-nak a magyarországi és európai uniós versenykultúra fejlesztése, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében létrehozott szervezeti egységét az alapító határozatban önálló jogi személyiséggel ruházhatja fel. §

A Versenytanács a GVH szervezeti keretei között működő döntéshozó testület, amely határozatot hoz a versenyfelügyeleti eljárás során. §

A Versenytanács elnökből és tagokból áll. A Versenytanács elnöke és tagjai döntéshozataluk során függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, döntéseik meghozatalával összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. §

A GVH egyik elnökhelyettesét a köztársasági elnök bízza meg a Versenytanács elnöki teendőinek ellátásával. § A Versenytanács tagjait szintén a köztársasági elnök nevezi ki - a GVH elnökének javaslatára - hat évre. §

Ha a Tpvt. eltérően nem rendelkezik, a vizsgálati szakaszban a vizsgáló, a versenytanácsi eljárásban az eljáró versenytanács hozza meg a döntéseket és teszi meg a szükséges egyéb intézkedéseket. §

A vizsgáló a GVH feladat- és hatáskörében eljáró, ágazati vizsgálatban, bejelentéssel (az összefonódás-bejelentést is ideértve), illetve panasszal összefüggő eljárásban, továbbá versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálatot végző, illetve az eljárás eredményessége érdekében abban közreműködő köztisztviselő. §

Jogorvoslat

A vizsgáló önálló jogorvoslattal megtámadható végzésével szembeni jogorvoslatra a fellebbezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a fellebbezést az eljáró versenytanács bírálja el. A vizsgáló végzésével szemben fellebbezést a bejelentő is előterjeszthet, illetve az eljáró versenytanács végzését közigazgatási perben megtámadhatja, ha a végzést e törvény alapján vele közölni kell. A vizsgáló végzésével szemben fellebbezés a végzés közlésétől számított nyolc napon belül terjeszthető elő. A fellebbezést az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül bírálja el harminc napon belül; ezt a határidőt a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. §

Ha a fellebbezési eljárásban a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a vizsgáló végzésének meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, az eljáró versenytanács a vizsgáló végzésének megsemmisítése mellett a vizsgálót végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Az eljáró versenytanács önálló jogorvoslattal támadható végzése a végzés közlésétől számított nyolc napon belül támadható meg közigazgatási perben. §

A GVH a Tpvt. 11. §-ában, illetve az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 101. cikkében tilalmazott magatartás miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozattal szembeni keresetlevelet és az ügy iratait a védiratával együtt a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül továbbítja a bíróságnak. Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait a keresetlevél beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell továbbítani a bíróságnak. §

Ha a közigazgatási bíróság jogerős ítélete szerint az eljáró versenytanács határozata jogszabályt sértett, és ennek következtében a bíróság a határozatnak a bírság összegét meghatározó rendelkezését megváltoztatja, megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi, a GVH a jogszabálysértően kiszabott, már megfizetett bírságösszeget visszatéríti az érintett ügyfélnek, és a visszatérítendő összeg után minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részének megfelelő mértékű kamatot fizet. A fizetési kötelezettség a jogerős bírósági ítélettel szemben rendkívüli perorvoslat kezdeményezésére nyitva álló határidő leteltekor, ha pedig a jogerős ítélettel szemben rendkívüli perorvoslatot kezdeményeztek, az azt az eljárást befejező bírósági határozat GVH-val való közlése napján áll be. §

A GVH feladat- és hatásköre

A GVH fontosabb versenyfelügyeleti feladatait a Tpvt. határozza meg. §

Fontos tudni, hogy egyes versenyfelügyeleti feladatok a bíróságok hatáskörébe tartoznak, így például a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző tevékenységek (pl. hírnévsértés, üzleti titok megsértése, névutánzás, tisztességtelen bojkott felhívás). §

A versenyfelügyeleti eljárás a vizsgálatot elrendelő végzés meghozatalának napján hivatalból indul. §

A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai:

  1. a vizsgálat és

A vizsgálati szakasz a vizsgáló Tpvt. 71. § (1) bekezdése szerinti jelentésének a Versenytanács elé terjesztéséig tart. Az eljáró versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdése vagy 73. § (6) bekezdése szerinti döntése esetén a vizsgálati szakasz folytatódik; az eljáró versenytanács a vizsgálónak a vizsgálat lefolytatásának módja, iránya tekintetében javaslatot tehet a vizsgálat lezárását megelőzően is. §

Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki

  1. a GVH hatáskörébe tartozó jogsértő magatartást valósít meg, ide nem értve a Tpvt. VI. Fejezetében szabályozott magatartásokat,
  2. az eljáró versenytanács határozatában megtiltott összefonódást a tilalom ellenére végrehajtotta,
  3. nem teljesítette az összefonódásra vonatkozóan a határozatban előírt kötelezettséget, vagy az összefonódást az eljáró versenytanács határozatában előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtotta, illetve
  4. az összefonódást a Tpvt. 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtotta, akkor is, ha az eljáró versenytanács határozatában azt állapította meg, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon,
  5. az összefonódás-bejelentésben - az összefonódás vizsgálatának elrendelésére kiható módon - lényeges tényt neki felróhatóan félrevezetően közölt, és ezért a Tpvt. 43/N. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott hatósági bizonyítványt vissza kell vonni, vagy
  6. a versenyfelügyeleti eljárásban a határozat szempontjából lényeges tényt neki felróhatóan félrevezetően közölt, és ezért a Tpvt. 30. § alapján vagy a 75. § (1) bekezdése alapján hozott határozatot vissza kell vonni. §

Az eljáró versenytanács bírságot szab ki azzal szemben, aki határidőben nem teljesítette

  1. a Tpvt. 75. § szerinti kötelezettségvállalást, kivéve, ha a kötelezettségvállalást előíró határozatnak a 75. § (6) bekezdése szerinti visszavonása folytán az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás újból megindult, vagy
  2. a határozatában a jogsértés megállapítása mellett meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan előírt kötelezettséget, és végrehajtás elrendelésére nem került sor. §

Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását mellőzi vagy a bírságot csökkenti annak a vállalkozásnak a tekintetében, amely a Tpvt.-ben meghatározott módon feltárja a GVH-nak a Tpvt. 11. §-ába, illetve az EUMSz. 101. cikkébe ütköző kartellt vagy a közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló más megállapodást vagy összehangolt magatartást és az abban való részvételét.

A bírság kiszabását az eljáró versenytanács annak a vállalkozásnak a tekintetében mellőzi, amely elsőként nyújt be erre irányuló kérelmet és szolgáltat olyan bizonyítékot,

  1. amely a GVH-nak alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel kapcsolatban helyszíni kutatás végzésére kapjon előzetes bírói engedélyt, feltéve, hogy a GVH a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő információval a helyszíni kutatás bíróság általi engedélyezésének megalapozásához,
  2. amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a GVH még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítsa, és egyetlen vállalkozás sem felel meg az előző pontnak. §
Ugrás vissza...