Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Ezúton tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2018. október 19. napon 14.00 órától 2018. október 20. napon 14.00 óráig az elektronikus ügyintézés az elektromos hálózat teljes áramszünetet igénylő karbantartási munkálatai miatt szünetel.
Ezen időtartam alatt - bár az OGYÉI Hivatali Kapujára, valamint az iratanyagok beküldéséhez gyakorta használt CESP felületre - beküldhetők a beadványok, azok érkeztetése (átvételi elismervények visszaküldése), feldolgozása - a belső rendszerek leállása miatt -, csak az újraindulást követően, legkésőbb 2018. október 20-án 14 órától történik meg.

Megértésüket köszönjük.

Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatáson, és a hozzá kapcsolódó tárhelyeken 2018. október 16-án (kedden) 22:00 órától 2018. október 17-én 06:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a következő szolgáltatások nem lesznek elérhetőek: magyarorszag.hu, Személyreszabott Ügyintézési Felület, Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatás, Tárhely adminisztráció, Tárhely szolgáltatás (Hivatali kapu, Cégkapu, Ügyfélkapu), Ügyfélkapu azonosítás, Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) és így minden más KAÜ-t használó szolgáltatás, Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés.

Szíves megértését és türelmét köszönjük.

NISZ Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Közjegyzők

Létrehozva: 2006. március 30.
Módosítás: 2018. október 9.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A közjegyzők jogállása és szervezete
A közjegyzők feladat- és hatásköre
Illetékesség

A közjegyzők jogállása és szervezete

A közjegyzőség intézményének célja, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek egyenértékű jogi szolgáltatást nyújtson, valamint a felek törvényes érdekeinek biztosítása mellett lefolytassa a hagyatéki ügyeket. § A közjegyzői eljárás legfontosabb ismérvei: a közhitelességgel és a pártatlanság. §

Jelenleg hazánkban 315 közjegyző működik (2004-ben 283, 2005-ben 304, 2006-2008-ig 313, 2008-ban 314, 2014-ig 315 volt a számuk). A nagyobb városokban két-három, a fővárosi kerületekben három-négy közjegyző tevékenykedik, de például Debrecenben nyolc, Szegeden hét, Szolnokon, Nyíregyházán és Budapest XI. kerületében hat-hat közjegyzőt kereshetünk fel. §

A közjegyző eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. § A közjegyzői eljárás törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) törvényszék elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyzői tevékenység felülvizsgálatát és fegyelmi eljárást kezdeményezhet. § A közjegyzőt az - igazságügyért felelős - igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) § nevezi ki határozatlan időre, tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg. §

A közjegyzők feladat- és hatásköre

A közjegyzők:

  1. a hozzájuk fordult feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtanak;
  2. a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állítanak ki, az általuk készített és a részükre átadott okiratokat őriznek meg (pl. előttük végrendelkezni lehet, illetve a megőrzik a náluk letétbe helyezett végrendeletet);
  3. a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesznek át a jogosult részére történő átadás végett;
  4. a feleket a hatáskörükbe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - tanácsadással segítik jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében;
  5. lefolytatják a hatáskörükbe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat;
  6. az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végeznek. §

A közjegyzők hatáskörébe tartozik, hogy jogügyleteket, jognyilatkozatokat és tényeket közhitelű okiratban rögzítsen. A közjegyzői okirat végrehajthatósága fontos eszköz a jogviták elkerülése vagy rendezése során. A hitelező is lényegesen rövidebb és egyszerűbb eljárást követően juthat hozzá a követeléséhez. §

A közjegyzői okiratok: az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét; a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.

A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat (ha törvény eltérően nem rendelkezik - elektronikus úton is elkészíthető). A közjegyző által törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készített, a közjegyző minősített elektronikus aláírásával ellátott közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat (elektronikus közokirat). §

A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége:

  1. meggyőződni a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról;
  2. tájékoztatni a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről;
  3. világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait;
  4. felolvasni a közjegyzői okiratot a fél előtt, valamint a felolvasás kezdő és befejező időpontját az okiratban óra, perc pontossággal rögzíteni (a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény kifejezetten így rendelkezik);
  5. meggyőződni arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának,
  6. előzetesen tájékoztatni a személyazonosság ellenőrzésével érintett felet az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, a közjegyzői közreműködés megtagadásának kötelezettségéről és bejelentési kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről. §

A közjegyzői okirat eredeti példányát az a közjegyző őrzi, aki készítette, a felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg. §

A közjegyzőt (és a közjegyzőhelyettest) az országos elnök feljogosíthatja, hogy az eljárás nyelvétől eltérő nyelven készítsen közjegyzői okiratot (ha a felek azt kérik, az okirathoz a teljes magyar fordítást hozzá kell fűzni). A nyelvi jogosítvány számának a közjegyzői okiratból ki kell tűnnie. §

A közjegyző tanúsítványt állít ki:

  1. arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,
  2. a fordítás helyességéről,
  3. az aláírás és a kézjegy valódiságáról,
  4. az okirat felmutatásának időpontjáról,
  5. a nyilatkozat vagy értesítés közléséről,
  6. a tanácskozásról és határozatról,
  7. egyéb jogi jelentőségű tényekről,
  8. váltó, csekk és más értékpapír óvásáról,
  9. a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról,
  10. a külföldi eljárás céljára tett peren kívüli eskü vagy fogadalom tételéről. §

A névaláírás vagy kézjegy valódiságának közjegyzői tanúsítására csak akkor kerülhet sor, ha a fél az okiratot a közjegyző előtt írja alá, vagy az okiraton lévő aláírást a közjegyző előtt a sajátjának ismeri el. §

A közjegyző a felek által fizetendő munkadíjat és a költségtérítést az 14/1991. (XI. 26.) IM rendeletben foglalt előírások alapján határozhatja meg, és a várható összegükről a tevékenység megkezdésekor a feleket tájékoztatnia kell. A jogszabály egyébként az okiratszerkesztés díját az ügyértékhez mérten § állapítja meg, illetve tételesen meghatározza a lakáshiteleket biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalásáért felszámítandó díjakat. §

Illetékesség

A közjegyző illetékességi területe a hatósági eljárásokban általában annak a járásbíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyző székhelyén működik, a Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egészére kiterjed. A miniszter rendelettel állapítja meg annak a közjegyzőnek az illetékességi területét, akinek a székhelyén nem működik bíróság. A közjegyző helyszíni eljárást az illetékességi területén folytathat. §

Fontos tudni, hogy - a közjegyző által lefolytatott hatósági eljárás kivételével - bármelyik közjegyzőhöz elmehetünk, ha egy jogügylettel kapcsolatos segítséget kérünk (pl. okiratszerkesztés, aláírás hitelesítése, hiteles másolat kiadása), viszont a hagyatéki eljárást csak a jogszabályban kijelölt közjegyző folytathatja le.

Ha egy székhelyen (a fővárosban: működési körzetben) több közjegyző működik, a hagyatéki ügyekben a közjegyzők havonként váltakozva járnak el. A havi beosztás lényege, hogy az örökhagyó halálának napja - holtnak nyilvánítás esetén a halál idejeként megállapított nap - szerinti hónapban csak a 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet melléklete § alapján kijelölt közjegyző járhat el. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha ugyanazon illetékességi területen több székhelyen működik közjegyző. §

A hagyatéki eljárásokkal kapcsolatban az eljárásra jogosult közjegyző nevét és a havi beosztást - a fővárosban a körzeti beosztást is - az illetékes helyi önkormányzat és helyi bíróság hirdetőtábláján is ki kell függeszteni. §

Ugrás vissza...