Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Önkormányzati igazgatási szervek

Létrehozva: 2010. február 5.
Módosítás: 2010. február 5.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


A magyar önkormányzati rendszer
A helyi önkormányzatok szervei
A megyei jogú városok igazgatási szervei
A fővárosi és kerületi önkormányzatok szervei

A magyar önkormányzati rendszer

Az önkormányzatiság kialakulása két irányból közelíthető meg: a helyi igazgatás első mérföldköve a középkor városállamisága volt, melyek esetében az autonómia egyes jogkörei az uralkodó által adományozottak voltak (pl. vásártartási jog), lehetőséget teremtve a földesúri hatalomtól való elhatárolódásra. Az így újonnan létrejött település, a város kialakította a saját önálló és független szervezetrendszerét.

Az önkormányzatiság másik kiemelendő előzménye a középkori rendiség, amely immáron nem csupán kisebb településeken (városok) szerveződött, hanem nagyobb területeken (több megyére kiterjedően).

Magyarország önkormányzati rendszere 1984-ig háromszintű volt, hiszen a jelenleg is működő megyék és községek, városok közé beékelődtek a járások. Pillanatnyilag a magyar önkormányzati rendszer kétszintű, tekintettel arra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az Alaptörvény is települési, illetve területi szintet különböztet meg. A települési illetve a területi önkormányzatokat összefoglaló néven helyi önkormányzatoknak nevezzük. §

Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. A területi önkormányzatok pedig a megyékben. A fővárosi önkormányzat egyszerre települési és területi önkormányzat is. § Területi szinten a megyei önkormányzatok helyezkednek el. §

A kétszintű önkormányzati rendszer sajátossága, hogy a helyi önkormányzatok - tekintettel arra, hogy csak helyi szinten épülnek ki - nem rendelkeznek központtal, így az egyes önkormányzatok egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, a rendszer valamennyi (azonos szintű) önkormányzata azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak ugyanakkor ételemszerűen egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. §

A helyi önkormányzatok szervei

Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei:

  1. a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke,
  2. a képviselő-testület bizottságai,
  3. a részönkormányzat testülete,
  4. a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal,
  5. a jegyző, továbbá
  6. a társulás. §

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 3. cikke szerint a helyi önkormányzat joga és kötelezettsége, hogy a jogszabályi keretek között a közügyek lényegi részét saját hatáskörben szabályozza és igazgassa a lakosság érdekében. §

A helyi önkormányzatok a helyi népképviselet, a helyi demokrácia szervei, ennek megfelelően legfontosabb szerve a választópolgárok által közvetlenül választott képviselő-testület. A képviselő-testület a helyi autonómia, a lakossági akarat, az önkormányzati jogok megtestesítője. Az önkormányzatiság határát a helyi közügyek szabják meg, amelyekről a helyi önkormányzatnak gondoskodnia kell. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

  1. településfejlesztés, településrendezés;
  2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
  3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
  4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
  5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
  6. óvodai ellátás;
  7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
  8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
  9. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
  10. lakás- és helyiséggazdálkodás;
  11. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
  12. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
  13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
  14. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
  15. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
  16. sport, ifjúsági ügyek;
  17. nemzetiségi ügyek;
  18. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
  19. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
  20. hulladékgazdálkodás;
  21. távhőszolgáltatás;
  22. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. §

A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. §

A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. §

Az önkormányzati jogok közül kiemelendő, hogy a képviselő-testület többek között jogosult a közügyek helyi viszonylatoknak megfelelő szabályozására. Lényeges, hogy az általunk említett szabályozás helyi rendelet formájában történik, amely az Alaptörvény értelmében jogszabálynak, mégpedig helyi szintű jogforrásnak minősül. § A helyi rendeleteket a Kúria és az Alkotmánybíróság bírálhatja felül, de utóbbi csak alaptörvény-sértés, míg előbbi csak az Alaptörvénynél alacsonyabb szintű más jogszabályba ütközés esetén (vagyis a célszerűségi szempontokat még a taláros testület sem vizsgálhatja). A képviselő-testület szabadon igazgathatja a feladatkörébe utalt ügyeket és kiemelendő, hogy tulajdonával szabadon rendelkezhet, társulásokat hozhat létre §, és a jogszabályok keretei között bizottságokat működtethet. §

Az államigazgatási hatósági jogkörök elsődleges címzettje a jegyző, az igazgatási ügyek szakértője, aki a vezetése alatt álló önkormányzati hivatallal tesz eleget kötelezettségeinek. A polgármester határozatlan időre - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. §

A megyei jogú városok igazgatási szervei

Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által 2012. január 1-je előtt megyei jogúvá nyilvánított város. §

A megyei jogú város települési önkormányzat, amely - törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés. § A megyei jogú város közgyűlése a megyei jogú városon belül kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre.

A megyei jogú város közgyűlése több aljegyzőt is kinevezhet. §

A fővárosi és kerületi önkormányzatok szervei

A helyi önkormányzatok speciális jogállású fajtája valósul meg a fővárosban. A fővárosi önkormányzat egyszerre települési és területi önkormányzat is. §

A főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés. A kerületekben települési önkormányzatok működnek.

A kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak.

A fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző, a fővárosi közgyűlés hivatalát - azaz a főpolgármesteri hivatalt - a főjegyző vezeti. A fővárosi kerületi képviselő-testület és a fővárosi közgyűlés több aljegyzőt is kinevezhet. §

Ugrás vissza...