Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Országgyűlés

Létrehozva: 2010. február 5.
Módosítás: 2010. február 9.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

A hivatal elérhetősége és vezetői

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk


Az Országgyűlés jogállása
Az Országgyűlési képviselők
A házelnök
A háznagy
Az Országgyűlés jegyzői
A Házbizottság
Az Országgyűlés bizottságai
A képviselőcsoportok
Az Országgyűlés feladat- és hatásköre
Az Országgyűlés működése

Az Országgyűlés jogállása

Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés, amely 1945 óta egykamarás szerkezetű §. 1949 után a politikai alapstruktúra kizárta a parlamenti kormányzás lehetőségét egészen a rendszerváltás előtti évekig, amikor is az 1987. évi X. és XI. törvény visszaállította a törvények uralmának alkotmányos elvét, megteremtve a parlamentáris köztársaság működésének alapjait.

A fogalmak tisztázása érdekében érdemes kiemelni, hogy a jogszabályok Országgyűlésként aposztrofálják a törvényhozó hatalmat megtestesítő szervet, amely a köztudatban parlamentként is rögzült.

Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, melyet a köztársasági elnök hív össze a választásokat követő 30 napon belül. §

Az Országgyűlés az alakuló ülésén - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (korelnök) javaslata alapján - a házelnököt titkos szavazással, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással megválasztja. A törvényalkotásért felelős alelnök megválasztásának tényével és időpontjában a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik. §

A szavazatok leadása után a nyolc legfiatalabb képviselő (a továbbiakban: a korjegyzők) a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt. §

Az Országgyűlés az alakuló ülésén - a házelnök javaslatára - nyílt szavazással megválasztja a háznagyot. §

Az Országgyűlés az alakuló ülésen, a képviselőcsoportok megalakulására vonatkozó tájékoztatást követően választja meg az Országgyűlés tisztségviselőit. A korelnök a Házbizottság megalakulását követően a megalakulás tényéről, valamint a Házbizottság tagjainak személyéről tájékoztatja az Országgyűlést. E tájékoztatás megadásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti §, ezt követően pedig a házelnök. §

A házelnök a megválasztása napján az Országgyűlés esküt tesz. §

Az Országgyűlés tagjainak megbízatása, így ezzel párhuzamosan az Országgyűlés megbízatása is négy évre szól, kivételesen azonban működése hamarabb is megszűnhet. § Az Országgyűlés maga is kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt, továbbá a választások kitűzésével egyidejűleg köztársasági elnök is feloszlathatja az Országgyűlést, ha

  1. a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
  2. az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. §

Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. §

Az Országgyűlési képviselők

Az Országgyűlés - a következő választásokig - háromszáznyolcvanhat képviselőből áll. Ez a szám az országgyűlési képviselők következő általános választásától kezdve 199-re csökken, melyből 106 képviselőt egyéni választókerületben, míg 93 országgyűlési képviselőt országos listán fognak választani. § Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik és különleges jogállásukat számos garanciális szabály biztosítja (pl. mentelmi jog, összeférhetetlenségi szabályok) §.

A képviselői megbízatás - a következőkben meghatározott kivételekkel - összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége nem minősül kereső foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb tevékenységnek.

A képviselő miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi tisztséget láthat el, illetve az Országgyűlés tisztségviselője lehet.

A miniszterelnök, miniszter, államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja. §

Az országgyűlési képviselő megbízatása a választási eljárásról szóló törvény értelmében a nép általi közvetlen választással keletkezik, ennek megfelelően a nép képviselői alkotják magát az Országgyűlést, ezért nevezzük azt népképviseleti szervnek.

Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik

  1. az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
  2. halálával;
  3. összeférhetetlenség kimondásával;
  4. lemondásával;
  5. ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
  6. ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. §

Az Országgyűlés tisztségviselői: az elnök, az alelnökök, a jegyzők, valamint a háznagy. §

A házelnök

A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.

A házelnök

  1. képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban,
  2. képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban, közvetlenül felügyeli az Országgyűlés nemzetközi tevékenységét és meghatározza annak szabályait,
  3. közjogi feladataiból adódóan képviseli Magyarországot a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások során,
  4. az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően összehívja az európai uniós politika országgyűlési egyeztetésére az Európai Uniós Konzultációs Testületet; felkéri a miniszterelnököt az Európai Uniós Konzultációs Testület tájékoztatására Magyarország álláspontjáról, javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak, illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés megtárgyalására,
  5. összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket,
  6. megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére,
  7. elnököl a Házbizottság ülésein,
  8. összehangolja az országgyűlési bizottságok működését, az e törvényben meghatározottak szerint javaslatot tesz az országgyűlési bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, az elnök, alelnök és a tagok megválasztására, valamint a személyükre vonatkozó változásra,
  9. előkészítés, illetve intézkedés céljából kiadja a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat,
  10. javaslatot tesz az Országgyűlésnek a háznagy megválasztására és felmentésére,
  11. kinevezi és felmenti a főigazgatót, valamint az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szervek vezetőit; az általa kinevezett vezető felett munkáltatói jogkört gyakorol,
  12. házelnöki rendelkezésben megállapítja az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát, illetve feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezést adhat ki,
  13. jóváhagyja az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség költségvetésének tervezetét, és ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását,
  14. megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket,
  15. gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt országgyűlési bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggő jogait,
  16. a 2012. évi XXXVI. törvényben meghatározott esetekben gyakorolja rendészeti, illetve fegyelmi jogkörét,
  17. az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggésben kiadja az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatát,
  18. az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség vezetőinek utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, az Országgyűlés Hivatalát, illetve az Országgyűlési Őrséget jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti, fenntarthatja magának a jogot e szervek döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására,
  19. ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára az Alaptörvény, a házszabályi rendelkezések, más törvény, illetve országgyűlési határozat előír. §

A házelnököt - az általa meghatározott rendben - alelnökök helyettesítik.

Ha a házelnök megbízatása megszűnik, valamint - az Alaptörvényben meghatározott kivétellel - a házelnök tartós akadályoztatása esetén az új házelnök megválasztásáig vagy az akadályoztatás megszűnéséig a házelnök feladat- és hatáskörét az általa meghatározott sorrendben az alelnökök látják el. Az Országgyűlés az alelnökök sorában törvényalkotásért felelős alelnököt is választ. §

A háznagy

A háznagy gyakorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a házelnök részére az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában ad át.

A háznagy a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.

Háznaggyá országgyűlési képviselő vagy olyan személy választható, aki megfelel a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek. §

Az Országgyűlés jegyzői

Az elnök általános segítői a jegyzők. Az Országgyűlés jegyzői

  1. közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében,
  2. a kézfelemeléssel történő szavazásnál - szükség esetén - összeszámolják a szavazatokat,
  3. a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,
  4. felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák a magyar nyelvű eskü szövegét,
  5. vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát,
  6. jelzik az ülést vezető házelnöknek vagy alelnöknek (a továbbiakban együtt: ülést vezető elnök) a beszédidő lejártát, valamint
  7. hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét.

Az Országgyűlés ülésén - a házelnök által meghatározott sorrendben - egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik.

Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására. §

A Házbizottság

A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei közt

  1. állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről,
  2. javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára, meghatározza a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő és az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontokat,
  3. megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal,
  4. egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket,
  5. javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket,
  6. állást foglal az Országgyűlés munkájának sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben,
  7. meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt személyt,
  8. megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a házszabályi rendelkezések szerinti írásbeliség követelményének elektronikus úton történő benyújtással kell vagy lehet eleget tenni, és meghatározza az elektronikus benyújtás feltételeit,
  9. a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez érkezett jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket,
  10. megállapítja az Országgyűlés üléseinek szavazásairól, valamint a bizottsági ülésekről való távolmaradás igazolásának rendjét, illetve a képviselői tiszteletdíj meghatározott esetekben való csökkentése végrehajtásának szabályait,
  11. állást foglal a miniszteri tisztségre javasolt személyek kinevezés előtti bizottsági meghallgatásának rendjéről,
  12. ajánlást tesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítására,
  13. javaslatot tesz az alelnök vagy jegyző felmentésére,
  14. az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatban javaslatot tesz az interpellációk és kérdések elhangzásának időpontjára,
  15. dönt a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások engedélyezéséről,
  16. a karzaton - a férőhelyektől függően - ülőhelyeket biztosít a hallgatóság számára,
  17. megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket, valamint
  18. ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezés a hatáskörébe utal. §

Az Országgyűlés bizottságai

Az Országgyűlés kiterjedt bizottsági rendszert működtet, melyek alapvetően két szempont szerint szerveződnek, szakmaiság és politikai tagoltság alapján. A jelenlegi állandó bizottságok a következők:

  1. Európai ügyek bizottsága
  2. Fenntartható fejlődés bizottsága
  3. Gazdasági bizottság
  4. Honvédelmi és rendészeti bizottság
  5. Igazságügyi bizottság
  6. Költségvetési bizottság
  7. Kulturális bizottság
  8. Külügyi bizottság
  9. Mentelmi bizottság
  10. Mezőgazdasági bizottság
  11. Nemzetbiztonsági bizottság
  12. Nemzeti összetartozás bizottsága
  13. Népjóléti bizottság
  14. Vállalkozásfejlesztési bizottság
  15. Törvényalkotási bizottság
  16. Magyarországi nemzetiségek bizottsága §

A képviselőcsoportok

Országgyűlési képviselőcsoport (a továbbiakban: képviselőcsoport) alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. §

Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat. §

Az Országgyűlés feladat- és hatásköre

Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit, ezen jogkörében eljárva:

  1. megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
  2. törvényeket alkot;
  3. elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
  4. felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére;
  5. megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
  6. megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
  7. feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
  8. határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
  9. különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
  10. közkegyelmet gyakorol;
  11. az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. §

A fentiekben nevesített hatáskörök az Országgyűlés legfontosabb teendőinek tekintendők, mindemellett azonban többszáz hatásköri kérdéssel találkozhatunk a különféle jogszabályokban (pl. az állami területi beosztással kapcsolatos jogok, a népszavazás elrendelésének joga). Abban az esetben, ha az Országgyűlés akadályoztatva van (pl. háború alkalmával nem lehetséges az összehívása) a különleges jogrendre vonatkozó alkotmányos szabályok lépnek életbe §.

Rendkívüli állapot esetében a Honvédelmi Tanács dönt az Országgyűlés helyett a legfontosabb kérdésekben, például

  1. a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,
  2. a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;
  3. rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá
  4. egyéb különleges intézkedéseket hozhat (az Alaptörvény alkalmazását azonban nem függesztheti fel) §.

Az Országgyűlés működése

Az Országgyűlés ülései nyilvánosak, de a köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. §

A határozathozatal kapcsán kiemelendő, hogy az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van ,és határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg §, de egyes kérdésekben (pl. az Alaptörvény módosításához) az Alaptörvény, valamint a házszabályi rendelkezések eltérő szavazati arányokat állapítanak meg.

Ugrás vissza...